Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - IX. C. E. Ramser: Lejtős szántóföldek lépcsős művelése. Fordította: Gubányi Károly

240. séget nem okoz. Ott azonban, ahol sem térkép, sem rétegterv nem áll a mérnök rendelkezésére, a munka már nehezebb, lassúbb és mindenekelőtt a terület gondos helyszíni tanulmányozását és lejtmérését teszi szükségessé. A terrasz létesítésének munkája tulajdonképpen a szegélyhát meghúzásából áll és sikere is teljesen ennek irányán és lejtési viszonyainak helyes megválasztásán fordul meg. A szegélyhát megépítése Amerikában általában a következő módon történik : Miután a mérnök vonalának végleges irányát kicövekelte és magasságát is kikarózta, megindul a fogatos erővel való földmunka. Legelőször a rendes gazdasági ekét állítják munkába és a kijelölt tengelyvonal két oldalán két-két barázdát húznak úgy, hogy a felszántott föld a tengelyvonalra boruljon. így tulajdonképen egy négy barázdából összeszántott bogárhátat létesítenek. Azután ezt a felszántott földet kétfelől, a terrasz-ekével még a középvonal felé szorítják. Amint ez elkészült, újból két-két barázdát szántanak kétoldalt a meglevők mellé, azután ezek anyagát is a középvonal felé tolják. Ilyenformán addig folytatódik a munka tovább, amíg a feldomborított terraszhát, az 5—8 méter szélességet és a karókkal kijelölt tervezett magasságot el nem éri. Ha a közönséges ekén kívül más eszköz nem áll rendelkezésre, úgy a hát kívánt magasságát ismételt szántással állítják elő. A 16 hüvelykre szántó, magasított fordítólemezes ekével ezt a munkát igen jól lehet elvégezni. Ezenkívül még a tárcsás eke és az útépítkezéseknél használatos talajegyengető is célszerűen alkalmazható. Meredekebb lejtőkön a terrasz rendesen úgy készül, hogy legelőbb a szegély tengelyvonalában kiszántják a négybarázdás bogárhátat, azután a két felső barázda anyagát a fresno-scraper-rel rátolják a völgyfelé eső két alsó barázdára, majd az anyagot folyton a felső oldalról kiszántott földből tolják bele a készülő szegélytöltésbe, míg az a kívánt magasságot el nem éri. Ha a terraszszakasz valamely hajlatot, vagy völgyeletet keresztez, az eke munkája előtt ilyen helyeken esetleg kézierővel végzett előleges földmunkák válnak szükségessé. A terraszrendszer létesítésének munkálatait mindig a legfelső terrasszal kell kezdeni és leghelyesebb azt előbb teljesen befejezni, s a munkát egy lépcsővel lejjebb csak azután folytatni. Az új terraszt az első években nagy gonddal kell kezelni és javítgatni. Minden legkisebb rongálást, vagy ülepedés által létrejött egyenetlenséget kézierővel kell kiegyenlíteni. Tartósabb esőzések folyamán a terraszrendszert folyton a leggondosabban kell megfigyelni. Az új terraszt az első évben leghelyesebb fűmaggal, vagy valamely takarmánynövény magjával bevetni. Ha a terraszon meginduló szántás és művelés a szegélytöltést keresztezi, az ennek következtében könnyen ellapulhat és az előírt magasságából veszíthet. Ilyenkor a szegély mentén még időnként ekével újra össze kell vettetni a földet, hogy a kellő magasság megtartható legyen. Meredek lejtőknél leghelyesebb, ha az új terraszt eleinte néhány évig csak takarmánytermesztésre, vagy legeltetésre használják. * A csapadékvíz által megbontott és már erősen lemosott talajú területeknek a terraszrendszer létesítése után még igen intenzív talajjavítási műveleteken is okvetlenül át kell esniök.