Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

28 idő vonalán az eltelt időt, (B) pont, az AB összekötő egyenes a sebességi skálán lemetszi C-pontot. Ha most a fajsúly (s) vonalán megjelöljük a talaj kristályos fajsúly értékét (D) pontot, a hőmérsékleti skálán a leolvasott hőfokot, (E) pont, úgy DE egyenes átmetszi az Л-függélyest .F-pontban. Összekötve C- és F-pontokat, ez a CF-egyenes metszi a.D-egyenest (?-pontban, ahol mm-ben leolvasható a keresett D átmérő. A súlyszázalék kiszámításához szükséges m-hőmérsékleti korrekciós tagot a 7. ábrán található skálán olvashatjuk le. Pl. t = 24° C-nál m — 1-6 volt, így : TF%-ok kiszámítása fenti egyenletből könnyen megtörténik. Az egész eljárás igen egyszerű, gyorsan végrehajtható és a művelet elvégzéséhez szükséges készülékek olcsón szerezhetők be. A 8. sz. ábrán látható eloszlási görbék majdnem mind ilyen hidrométeres eljárás eredményei, kivéve az AJ görbét, mely a porrátört tejkvarc eloszlási görbéjét tünteti fel s Prof. Terzaghi (8.) kísérleteiből való. Ez a durvább vegyesszemű homokok egy ábra. Különböző szemeloszlási görbék. jellegzetes esetét ábrozolja. Finomabb, de ugyancsak vegyes szemszerkezetű homokot ábrázol a B) görbe, mely a Duna-Tisza-csatorna magas bevágású vonalvezetésének (Budapest—Cegléd—Szolnok) 4. sz. fúrásából vett talajminta eloszlási görbéjét adja. Ezt a homokot a görbe alapján Mo-dús homoknak lehetne nevezni, mert a Mo — vályog százaléktartalma S = 30%. AC) görbe a fent említett budaörsi útépítésnél kiemelt kiscelli agyagnak eloszlási görbéje. Ebből a görbéből az állapítható meg, — amit különben már dr. Vendl Aladár (9.) műegyetemi tanár is kimutatott, hogy a kiscelli agyagok tulaj donképen nem is agyagok, hanem inkább Mo-gazdag iszapok, mert a nyers agyag igen kis súlyszázalékban fordul elő. Ebben a talajban pl. 5% van. Az E görbe a nemesgulácsi bazaltbányából származó bazaltliszt eloszlási görbéje. Meglepő a finom szemszerkezet és összetételét illetőleg majdnem egyezik előbbi C) görbével, mégis azzal a különbséggel, hogy ebben nyers agyag egyáltalán nem fordul élő s míg a kiscelli agyag nagymértékben plasztikus, addig a bazaltlisztnek plasztikussága egyáltalán nincsen, mert szemcséi polyéderesek és gömbalakúak.