Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre
29 A. D) görbe az amerikai kereskedelmi cement eloszlási görbéjét, F) görbe a puzzolánnak szemeloszlási görbéjét mutatja. Látható, hogy a puzzolán lényegesen finomabb vázrészekből áll, mint a cement, nyers agyagtartalma közel 20%, végül a G) görbe a bostoni kék agyagnak (mélység 83 láb = 25-3 m), — melyet már határozottan agyagnak lehet nevezni 35% nyers agyagtartalmánál fogva — szemeloszlását tünteti fel. Mindezek a görbék hidrométeres eljárással készültek s ezek közül a cement, D) görbe — víz helyett a szuszpenzió anyaga kerozén — Dipl. Ing. A. Gasagrande (6.), a bostoni kék agyag, G) görbe, dr. Leo Jurgenson, a cambridgei műegyetemen a talajmechanika research associats-jának kísérlete, B), C), E) és F) görbéket pedig a szerző a m. kir. József-műegyetem talajmechanikai laboratóriumában végzett kísérletek alapján készítette. Az eloszlási görbe megszerkesztése után az összetevő szemcsék mennyiségéről határozott képet kaphatunk. Megállapíthatjuk, hogy a kérdéses talajban mennyi a homok, az iszap és agyag mennyisége. Bizonyos az is, hogy a görbe lapultsága vagy meredeksége határozottan megállapítja az előforduló szemcsék vegyes voltát. Hiszen minél laposabb a görbe, annál több frakciót (szemnagyságú részt) metsz át, tehát annál vegyesebb szerkezetű a talaj. Minthogy a vegyes szemszerkezet mindig stabilabb elrendezés — hiszen a kis szemek a nagy szemcsék közötti hézagokat jobban kitöltik — azért az ilyen szerkezet kevésbbé hajlamos az erőhatásnak kitérni, míg a meredek görbe közel egyforma szemcsehalmazt jelent s így folyásra veszélyesebb. A folyós homokok általában közel egyenlő szemcsékből álló halmazt jelentenek. A görbe meredekségét az amerikai technikai irodalom Allen Hazen (8.) után az ú. n. egyenletességi koefficienssel (uniformity coefficient) jellemzik. Allen Hazen szerint : az egyenletesség tényezője : ahol D 2— annak a szemcsének átmérője, amelynél 60% és D í— amelynél 10% a finomabb anyag. Utóbbi átmérőhöz tartozó szemcsét Allen Hazen mértékadó szemcsének (effectiv size) nevezi. Az 1. sz. ábrán látható A, illetőleg В pont a Z> 2, illetőleg D 1— átmérőt jelzi és alábbi táblázatban foglaltuk össze a 8. sz. ábrán látható görbék U— értékeit. e) A szemeloszlási görbe alakja és egyenlete. V. TÁBLÁZAT. D. Anyag mm Tej kvarc-por Duna—Tisza-cs. homok . Kiseelli agyag Cement Bazaltliszt Puzzolán Bostoni agyag 0-45 0-17 0033 0021 0025 0018 0015 006 005 0-0001 0-0030 00016 0-0046 0-0012 7-5 3-4 11-0 13-1 5-4 15-0 150-0
