Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - I. Lampl Hugó: Gróf Széchenyi István emlékhajóút a Tiszán

GRÛE SZÉCHENYI ISTVÁN-EMLÉKH A JOÜT A TISZÁN. írta: LAMPL HUGÓ. Minden nemzet legszentebb kötelessége, hogy nagyjainak emlékét tiszteletben tartsa és az idők végtelenségéig megőrizze. A nemzet csak addig él, amig múltját meg nem tagadja és háláját nagy fiai iránt mindenkor kegyelettel megemlékezve lerójja. Gróf Széchenyi Istvánnak, a Legnagyobb Magyarnak hálafájára is vágjunk ez alkalommal egy rovást és emlékezzünk ! Gróf Széchenyi Istvánnak — akit a neki kijáró megbecsüléssel az ország újraépítőjének mondhatunk — emlékét már hirdeti az akadémia előtt álló ércszobor, az aldunai Széchenyi-út, a sok-sok más szilárd emlék mellett az írott munkák egész serege. Ezek mellett hangtalanul hirdetik a magyar vizek, a nagy magyar Alföld, amik nélküle bizonyára ma sem volnának abban az állapotban, ami az országnak méltán híressége, büszkesége. De hát miért is tartottuk 1933 augusztus 29 és 30-án a címben szereplő emiékutat ? Ennek megvilágítása érdekében egyet-mást előre kell bocsátani.