Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - XIII. Könyvismertetés
253 Dr. ing. Chr. Keiitiier : Strömungsvorgänge an Strompfeilern von verschiedenen Grundrissformen und ihre Einwirkung auf die Plussohle. (A mederpillérek alakjának befolyása alámosásukra.) Mitteilungen der Versuchsanstalt für Wasserbau der Technischen Hochschule Danzig. Különlenyomat a ,,Die Bautechnik" 1932. évi 12. füzetéből, 10 oldal, 25 ábra. A tanulmány a mederpillérek kimosás elleni biztosításának kérdésével foglalkozik és az erre vonatkozó sorozatos kísérleteket ismerteti. Engels professzor alapvető kísérletei óta (1894) tudjuk, hogy a mederpillérek fejénél a víz üreget váj, míg a pillér alsó végénél a kimosott anyag lerakodik. Ismeretes az is, hogy az üreg mélysége — és így szélessége is —-a meder anyagától, illetőleg a víz sebességétől függ. A kiüregelést Engels szerint úgy gátolhatjuk meg, hogy annak helyét megfelelő nagyságú kövekkel előre kitöltjük, a pillérfejet patkóalakban süllyesztett kőhányással fogjuk körül. Ha a kövek kicsinyek, a víz azokat elviszi. Ha a kőhányás szélessége és mélysége nem elegendő, a víz ezt alámossa. Eredményt tehát egyik esetben sem érünk el. A tanulmány célja volt a pillér alakja és a kimosással keletkezhető üreg szélességi, illetőleg mélységi méretei közötti összefüggés felderítése — még pedig arra az esetre is, ha mederváltozások miatt a víz sodra ferdén éri a pillért — és ennek alapján a pillérbiztosítás módjának meggállapitása. A sorozatos kísérletek eredményei a következők : Ha a csúcsíves fejben végződő pillérnél a csúcsban húzott két érintő egymással bezárt hajlásszöge а, а csúcsívet alkotó körív sugara R pedig a d pillérszélesség függvényében kifejezve az alábbi értékeket vette fel, a modellben a kiüregelés mélysége (t) és rézsűjének vízszintes vetülete (r) a következőképen alakult. (Adatok centiméterekben ) a — 76-6° 83-4° 101° 135° 180° R = 2-75 d 1-95 d 1-35 d 0-86 d 0-5 d t = 1-9 2-3 30 3-9 5-0 r = 1-9 3-6 5-4 7-8 10-1 Amint látjuk, a pillér fej hegyességének fokozásával a kiüregelés mértéke rohamosan csökkenik. érdemes tehát — ha csakorlatilag nehezebb is -— a pillérfejet hegyes csúcsívben készíteni. A pillér alsó végének alakjától a kiüregelés mértéke független. Vizsgálták azt is, hogyan alakul a pillér biztonsága, ha mederelfajulás következtében a sodor azt ferdén éri ? Az alábbi táblázatban ß s sodornak a pillér tengelyével bezárt szöge, t a kiüregelés mélysége, r, illetőleg / a kiüregelés szélessége, illetőleg az annak folytán szabaddá tett felület az áramlással szembenálló oldalon, r 2 és / 2 a megfelelő értékek a pillér ellentétes oldalán. ß = 0° 5-5° 10-5° 16» 21-5° 27-0° t = 3-5 3-5 4-9 61 7-0 7-6 cm ri = 5-5 5-5 5-0 4-5 3-5 5-0 „ /i = 2-4 3-7 5-3 7-4 90 10-6 cm : r2 = 5-5 7-5 10 15 21-5 25 „ h = 2-4 2-9 3-4 4-4 5-5 6-7 „ Bár 5-5°-ig a ferdeség alig fokozza a kiüregelés mértékét, mégis óvakodnunk kell ferde pillérek beépítésétől. Az egyoldalii kimosások révén ugyanis a mederelfajulás lehetősége növekszik, amivel együttjár az is, hogy a sodor a pillért még inkább oldalról éri. így annak biztonsága rohamosan csökkenik. A kísérleteket részletes vízszínfelvételek egészítették ki, amelyekből a kiüregelés mechanizmusára lehetett következtetni. A pillér alámosását végző vízszintes tengelyű fenékhengerek a pillérfőnél jelentkező erősebb vízszínduzzasztás következtében előálló keresztirányú esés hatására keletkeznek. A kimosott hordalok lerakásáról a pillér mentén és mögött működő függőleges tengelyű forgók gondoskodnak. Felmerült az a gondolat, hogy a pillérfej alámosását fenékgát beépítésével és a víz felduzzasztásával akadályozzák meg. A kísérletek szerint ez eredményes is, de a gát utófenekén
