Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - XIII. Könyvismertetés

254 olyan erős kimosás keletkezik, mely annak állékonyságát és így az egész létesítmény hatását veszélyezteti. A süllyesztett köhányással való védekezés jó, de ha a sodor a pillért ferdén kapja, a kiüregelés olyan szélessé válhat, hogy a viz a köhányást magát is kikezdi. A ferde pillérek beépítésétől tehát óvakodni kell. A pillérek alakja úgy választandó, hogy az alámosás mértéke minél kisebb legyen. Ezért vagy a pillér alaptestét készítjük elől csúcsíves lezárással, vagy — ami gyakorlatilag kényelmesebb, -— a kész pillér előtt létesítünk vasszádpallókból az árvízszínig felérő ékalakú és pillér a oldalához csatlakozó falat, az előálló teret pedig kaviccsal kitöltjük. Lászlóffy Woldemár. A porosz vízépítési kísérleti intézet. Preussische Versuchsanstalt für Wasserbau und Schiffbau, Berlin. Három csoportra tagozódik : 1. vízépítési csoportra (Wasserbauabteilung), 2. hajóépítési csoportra (Schiffbauabteilung) és 3. földmechanikai csoportra (Erdbauabteilung). A Seifert professzor vezetése alatt álló intézet személyzete 11 főiskolai végzettségű, a kísérletek önálló vezetésére alkalmas tisztviselőből, 20—25 irodai és üzemi alkalmazottból és 35-—40 kézművesből, illetőleg munkásból tevődik össze. Érdekes megemlíteni, hogy ez, a mi szempontunkból igen jelentékeny számú személyzet az intézet működési jelentése szerint nem volt elégséges minden kísérleti eredmény teljes, tudományos feldolgozására és szélesebb körök részére való közzétételére. Az intézet évi költségvetése átlag 400—450,000 RM, aminek körülbelül harmadrészét a készpénzbevételek még ma is fedezik. A vízépítési csoport a sebességmérő szárnyak bemérésén kívül a vízépítés minden ágát felölelő modellkísérleteket végzi és az ezekkel kapcsolatos szakvéleményeket készíti el. Itt csak azt a már három esztendeje folyó és még most sem befejezett kísérletet említjük meg, amely a Volga—Don-csatorna torkolati szakaszának a Don igen széles hullámterén való legelőnyösebb vonalvezetését és a doncsatornázásnak a hordalékmozgásra való hatását van hivatva megállapítani. Az ábrázolandó folyószakasz nagy hosszúsága, a hullámtér széles kiterjedése, továbbá a Don rendkívül finom hordaléka volt az a három tényező, amely a természetes viszonyokhoz való hasonlóság elérésére nagyszámú előkísérletet tett szükségessé. A végleges modell hosszléptéke 1 : 150, magassági léptéke 1 : 75, esése 1 : 600. A modell teljes hossza 150 m. Ezzel az igen nagy léptékkel és kis torzítással elérték azután, hogy a lefolyási viszonyok és a mederképződés a legkisebb részletekig egyeztek a valósággal. A hajóépítési csoport hajó-, motorcsónak- és hajócsavarmodelleket állított elő és vizsgált meg. A legtöbb kísérletnél a különböző merüléseknél fellépő ellenállásokat mérték és hasonlították egymással össze. A földmechanikai csoport egyrészt a töltések és földgátak anyagát, másrészt a számos hordalékpróbát elemezte és pedig rostálással és iszapolással. Ezenkívül az egyes talajnemek teherbírására vonatkozóan statikai vizsgálatokat végzett. Az Intézet működéséről egyrészt évi jelentéseiben, másrészt a különböző folyóiratokban közzétett értekezésekben és a saját kiadásában megjelenő közleményeiben (Mitteilungen) számol be. (Eddig 11 füzet.) E közlemények közül az alantiakra hívjuk fel a figyelmet : Seifert—l.iebs: Zur Frage der Vbertragbarkeit der Flügeleichungen auf Wassermessungen. (Mitteilungen, Heft 7.) A szerzők azt az érdekes megállapítást teszik, hogy a szárnyméréssel való sebességmeghatározás hibája a tarázó csatorna szélességével van összefüggésben. így azután a keskeny csatornában bemért szárny a határolatlannak vehető vízfolyásban való mérésre nem alkalmas és fordítva. A szárnyak bemérésénél a legnagyobb hiba a hullámsebességnek megfelelő sebességnél v=\/ gt lép fel és ezért tapasztalatuk szerint a bemérést csak akkor lehet pontosnak tekinteni, ha a mért sebességek az illető keresztszelvény hullámsebességének csak tört részét teszik ki. H. Kramer : Modellgeschiebe und Schleppkraft. (Mitteilungen, Heft 9.) Azoknál a folyószabályozási kísérleteknél, amelyek a mozgó meder miként való kialakulására vonatkoznak, a hasonlósági törvények szigorú megtartásáról le kell mondani. A természetes hordaléknagyságnak a modell-léptéknek megfelelő kicsinyítése ugyanis lisztszerű, kísérletekre alkalmatlan anyagot eredményezvén, a hasonlósági törvények által megadottnál nagyobb hordaléksze-