Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - V. Dieter János: Két kisebb magasságú földgát építéséhez felhasználandó anyagokkal végzett vizsgálatok

106 rozott arányban gondosan keverve 15—20 cm-es rétegekben, 25—30 kg-os kézi­döngölőkkel tömörítve, kellő nedvesítés mellett készült. V/m 9. ábra. A recski gát. Keresztmetszet. Anyagvizsgálat. A laboratóriumi vizsgálatokat itt is hasonlókép, mint a salgótarjáni gátnál, Lampl Hugó kir. műszaki tanácsos végezte. Megvizsgálták a következő anyagokat : A Bikk-patak medréből termelt Я-jelű homokot. A Bikk és Tarna között létesített istolyból származó, kaolinos if-jelű agyagot. A gátudvarban termelt í?-jelű agyagot. I H-jelü homok. A földnedves homokminta színe sárga, tapintása érdes volt. Fajsúlya 2-22. Térfogatsúlya (litersúlya) levegőn kiszárítva és lazán beeresztve, 1207 g. Hézag­tartalma levegőn kiszárítva, erősen berázva, kísérleti úton megállapítva, 38-3%, térfogat- és fajsúlyból számítással megállapítva 45-0%. Iszaptartalma, üvegmenzu­rába téve és vízzel erősen felrázva 24 óra állás után nedvesen, térfogat szerint 7%, súlyszerint szárazon 2-5%. Szemszerkezetét szitálási próbával állapították meg, s benne 6% 0-75—0-50 mm, 44% 0-50—0-25 mm között lévő és 50% 0-25 mm-en alul levő szemnagyságokat találtak. К-jelû agyag. Az istolyból származó agyagminta száraz állapotban darabos, világos szürkés­kékes színű és durva homokkal erősen kevert. Nedves állapotban nehezen gyúrható és vágása nem sima. Száraz állapotban vízbe téve nehezen ázik át, de erősen fel­rázva a homok elválik és gyorsan leülepedik. A tulajdonképeni agyag eleinte lebegő állapotban marad, majd lassan leülepedik. A kiszárított mintából 100 g-ot iszapo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom