Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - V. Dieter János: Két kisebb magasságú földgát építéséhez felhasználandó anyagokkal végzett vizsgálatok
106 rozott arányban gondosan keverve 15—20 cm-es rétegekben, 25—30 kg-os kézidöngölőkkel tömörítve, kellő nedvesítés mellett készült. V/m 9. ábra. A recski gát. Keresztmetszet. Anyagvizsgálat. A laboratóriumi vizsgálatokat itt is hasonlókép, mint a salgótarjáni gátnál, Lampl Hugó kir. műszaki tanácsos végezte. Megvizsgálták a következő anyagokat : A Bikk-patak medréből termelt Я-jelű homokot. A Bikk és Tarna között létesített istolyból származó, kaolinos if-jelű agyagot. A gátudvarban termelt í?-jelű agyagot. I H-jelü homok. A földnedves homokminta színe sárga, tapintása érdes volt. Fajsúlya 2-22. Térfogatsúlya (litersúlya) levegőn kiszárítva és lazán beeresztve, 1207 g. Hézagtartalma levegőn kiszárítva, erősen berázva, kísérleti úton megállapítva, 38-3%, térfogat- és fajsúlyból számítással megállapítva 45-0%. Iszaptartalma, üvegmenzurába téve és vízzel erősen felrázva 24 óra állás után nedvesen, térfogat szerint 7%, súlyszerint szárazon 2-5%. Szemszerkezetét szitálási próbával állapították meg, s benne 6% 0-75—0-50 mm, 44% 0-50—0-25 mm között lévő és 50% 0-25 mm-en alul levő szemnagyságokat találtak. К-jelû agyag. Az istolyból származó agyagminta száraz állapotban darabos, világos szürkéskékes színű és durva homokkal erősen kevert. Nedves állapotban nehezen gyúrható és vágása nem sima. Száraz állapotban vízbe téve nehezen ázik át, de erősen felrázva a homok elválik és gyorsan leülepedik. A tulajdonképeni agyag eleinte lebegő állapotban marad, majd lassan leülepedik. A kiszárított mintából 100 g-ot iszapo-