Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - V. Dieter János: Két kisebb magasságú földgát építéséhez felhasználandó anyagokkal végzett vizsgálatok

I 107 lássál homokra és gyakorlati értelemben vett agyagra szétválasztva, megállapították, hogy agyagtartalma, vagyis az anyag (5/100 mm-nél kisebb szemekből álló) plasztikus tulajdonságú része, súly szerint 44% homoktartalma súly szerint 54% timsótartalma mintegy 2% A homok 5 mm-en aluli szemnagyságú éles kőzettörmelékből áll, mely piritkristályokat tartalmaz. Az 54% homokból 29% 1 mm-en aluli és 25% 1 mm-en felüli szemekből áll. Az előkészített agyag litersúlya, lazán beeresztve, 1169 g. Az iszapolással kiválasztott agyag szürkésfehér, jól gyúrható és símavágású. Golyóformába gyúrva és vízbe téve rövid időn belül szétesik, előzetesen kiszárítva csak hosszabb idő múlva ázik szét. Lemezzé gyúrva és kiszárítva, majd kiégetve halavány rózsaszínű, jól csengő kemény cseréppé lesz. O-jelü agyag. A gátudvarból származó agyagminta földnedves állapotban sötétvörösbarna színű, jól gyúrható, símavágású. Földnedves állapotban (21% víztartalom mellett) vízbetéve igen nehezen ázik szét. Kiszárítva igen kemény, világos okkerszínű és nehezen felaprítható. Kiszárítás után vízbetéve már gyorsabban esik szét. Az iszapolási vizsgálat azt mutatta, hogy az agyag majdnem kizárólag iszapfinomságú szemekből áll, s homoktartalma csak néhány ezrelék. Az előkészített agyag litersúlya, lazán beeresztve, 1072 g. Vízzel jól átdolgozva, igen jól formálható. Lemezzé gyúrva, kiszárítva és kiégetve, sötétszínű, jól csengő, kemény cseréppé lesz. A kísérleti eszköz és a kísérletek végrehajtásának módja. Ugyanaz volt itt is, mint a salgótarjáni gátnál (L. a 2. és 3. ábrát.) Az egyes anyagok (keverékek) vízáteresztőképességének vizsgálata. Az anyagokat hét kísérleti sorozatban vizsgálták meg. Az 1. számú sorozatban a Я-jelű homokot, a 2. számú sorozatban

1 a íT-jelű agyagot, a 3. számúban a (?-jelű agyagot s végül a 4., 5. és 6. számú sorozatokban a legjobb vízzárás megállapítására a (?-jelű agyagból és a Я-jelű homokból 1:1, 1 : 3 és 1:5 arányban való agyaghomok keverékeket. Minden sorozatban megállapították a kísérleti edényben lévő anyag súlyát az edénnyel együtt, még pedig a kísérlet előtt szárazon és a kísérlet után nedvesen. Meghatározták az anyag tiszta (nettó) súlyát szárazon és a kísérlet után víztartalmát. Az agyag és homok egy-egy keverékénél megmérték külön az anyag és külön a homok súlyát. Vizsgálataik során pontosan mérték az időt és a hozzátartozó átszivárgott vízmennyiségeket, mindenkor különös figyelemmel arra, hogy mikor jelentkezett a víz a kísérlet megkezdése után. 1 A 2. számú sorozatot megismételték. Ezzel a kísérleti eszköz megbízhatósága és a laboratóriumi munka egyenletessége vizsgáltatott meg.