Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - VIII. Vas Leó: Talajfelvétel és talajtérképezés a kultúrmérnöki munkák szolgálatában
226 A talajjavítási munkák céljaira szolgáló talaj térképezés kérdésében eddig nincsenek rendszeres, kialakult eljárások, csupán általánosságban mozgó utasítások. Ilyen tartalmú munkák Kopeckynek : „Über den Vorgang bei den bodenkundlichen Kartografierungsarbeiten in Böhmen" (1924), Janotának : „Einige Erfahrungen auf dem Gebiet der Bodenkartierung" (1924) és Ramsauernek : ,, Richtlinien für die kulturtechnische Bodenuntersuchung im Lande Salzburg (1925) és ,, Kulturtechnische Bodenaufnahmen" (1930), továbbá Zunkernek : „Richtlinien für die Entnahme von Bodenproben zu kulturtechnischen Zwecken" (1932) с mű tanulmányai. Az alábbiakban ezeknek a műveknek megállapításai is figyelembe vannak véve. A kultúrmérnöki tervezések céljaira történő talajfölvétel és talajtérképezés a következő műveleteket foglalja magában : a) A vizsgálandó területen végrehajtandó külső munkákat, b) a talajminták laboratóriumi vizsgálatát, c) ezek alapján a talajnak térképészeti, rajz- és szövegbeli szempontból egyértelmű ábrázolását. Az ilymódon elkészült talajtérképnek a kultúrmérnöki tervezés céljaira a következőkről kell a talajvizsgálat alapján felvilágosítást nyújtania : 1. A talaj állapotáról, víz- és levegőtartalmáról, főképen pedig az átbocsátóképességéről. 2. A talaj megmunkálhatóságáról, építés céljaira való alkalmazhatóságáról olyan szempontból, hogy nem pusztítja-e el az építmények, műtárgyak anyagát (betont stb.). 3. Az altalajnak építő anyagként és a termőréteg javításának céljaira való használhatóságáról. 4. A termőréteg szerkezetéről és megművelhetőségéről. A külső felvétel úgy végzendő, hogy a laboratóriumi vizsgálatok céljaira összegyűjtött talajminták az elemzésre kifogástalan és elegendő mennyiségű anyagot szolgáltassanak. A fölvétel végrehajtása. A talajfölvétel előtt a vizsgálandó területen rendszeres terepfölvétel készítendő. Ha a kultúrmérnök és a pedológus egyazon személy — ami a kérdésnek a főiskolai tanterv megfelelő fejlesztésével elérendő eszményi megoldása — akkor a terepfölvételt a kitűzött jellegzetes pontok megjelölése után nyomon követheti a fölvétel. Ahol a mérnök és a pedológus külön dolgozik, ott a talajfölvétel alapjául rétegvonalas kataszteri térkép szolgál helyszínrajz gyanánt. A térkép mértéke l:6,000-nél kisebb nem lehet. Legcélszerűbben használhatók az 1:2,000—1:3,000 mértékű helyszínrajzok (nálunk a kataszteri térképek). A talajfölvételt ezenkívül szükségszerűen megelőző tanulmányok a következők : a) A rendelkezésre álló térképek alapján a helyszíni viszonyok tanulmányozása. b) A meteorológiai közlemények és térképek felhasználásával a klimatikus helyzet ismerete, különös tekintettel a csapadékra és a párolgásra.
