Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - VIII. Vas Leó: Talajfelvétel és talajtérképezés a kultúrmérnöki munkák szolgálatában
TALAJFÖLVÉTEL ÉS TALAJTÉRKÉPEZÉS A KULTÚRMÉRNÖKI MUNKÁK SZOLGÁLATÁBAN. 1 írta: VAS LEÓ. Az utóbbi években a Németbirodalom, Ausztria és Csehszlovákia kultúrmérnökei a talajjavító munkálatok terveit a lehető legalaposabb talaj kutatások alapján készítették el. A talajvizsgálatokat ezek a tervezők a kultúrmérnöki kísérletügy egyik leglényegesebb feladatának tekintik s nélkülözhetetlenül szükségesnek tartják á kultúrmérnöki kutatásoknak széleskörű, rendszeres megszervezését. Minthogy a kultúrmérnöki gyakorlatban e talajkutatásoknak még nem volt meg a kellő elterjedésük, eddig az idő rövidsége miatt nem is gyakorolhattak arra elegendő befolyást. Le kell ugyanis győzni, illetve módosíttatni kell ama széleskörben elterjedt szokást, hogy a kultúrmérnökök, akiknek a talajismerete nem mindig teljes, a talajjavítási terveket eddig csupán csak hidrológiai szempontok figyelembevételével készítették el, holott a helyes megoldás pedológiai és hidrológiai alapon keresendő. Az eddig elterjedt talajkutató módszerek a fölmerülő kérdéseket csak megközelítően oldják meg ; az ilyen közelítő eljárás pedig a gyakorlat szempontjából nem nagy értékű. Megnehezíti azonfelül az ilyen adatok szerzését az a körülmény is, hogy rendszerint kísérletügyi intézményeket kellett erre a célra igénybevenni. Végül megakadályozta a talaj kutatások rendszeres alkalmazását a célszerű talajfölvételi módszerek hiánya is, olyan módszereké, amelyek a helyes tervezés szempontjából lényeges talajadatokat megfelelően ábrázolják és tüntetik fel. A kultúrmérnökök talajtani ismereteinek a meliorációs működésüknek megfelelő mértékben való fejlesztése a műszaki főiskolák hatáskörébe tartozik. A módszerek hiányai, az elméleti és gyakorlati ismereteknek szoros összekapcsolásával a kísérletügyi intézmények útján lesznek megszüntethetők. Amint megállapítják a megfelelő módszereket, bizonyára szívesen veszik majd igénybe a kultúrmérnökök a kísérletügyi intézményeket is. A célravezető talaj felvételi módszerek hiányának okaira a legjobban egy kis történeti visszapillantás keretében lehet rámutatni. Az első mezőgazdasági célokra szolgáló talaj fölvételi módszert Lorenz osztrák geológus állapította meg 1868-ban, „Grundsätze für die Aufnahme und Darstellung von landwirtschaftlichen Bodenkarten" című művében. Hasonló irányban fejtett ki tevékenységet vele egyidőben Orth német gazdász, akinek a „Die geognostischagronomische Kartierung" című műve 1875-ben jelent meg. Utóbbi könyv úttörő 1 Dr. Ramsauer után. Ugyanis Dr. Ramsauer osztrák műszaki tanácsos (Salzburg) a Nemzetközi Talaj kutató társaság ezévi groningeni ülésszakára, a 6. osztály (Kommission für die Anwendung der Bodenkunde auf die Kulturtechnik) számára kidolgozta a talajfölvétel itt ismertetett módszerét ( Bodenkartierung für Meliorationsprojekte).
