Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a

192 utasítást, mely a művek létesítésére, karbantartására és kezelésére vonatkozó egységes irányelveket állapította meg. Különleges utasítások szolgálnak az alábbiakban felsorolt egyes meliorációs kísérleti intézmények munkájára, mint aminők : a) alagcsövezési kísérleti állomások, b) öntözési próbatelepek, továbbá c) hidrológiai szelvények kitűzése és megfigyelése a folyók völgyében és az árvízi hordalékiszap elemzése. A munkaprogramm elsősorban a következő problémák megoldását tűzte ki célul : 1. Az alagcsövezésre vonatkozó hidropedológiai vezérelvek megállapítása. Különböző mélységekben és távolságban elhelyezett régebbi és ujabb alagcsőrendszerek hatása a talaj fizikai állapotára és a terméseredményekre. 2. Nagy vízfolyások völgy eleteinek hidropedológiai állapota. 3. A rétöntözésekhez szükséges vízmennyiség megállapítása, valamint a nagy vízfolyásokban lebegtetett hordalék mennyiségének és minőségének megállapítása. 4. Permetezőöntözés, továbbá városi szennyvizek felhasználása talajjavító öntözésre. 5. A talaj márgázása és lápkultúra. 6. A különféle part- és fenékbiztosítások alkalmazhatósága vízfolyások és lecsapoló főgyűjtők, továbbá vadpatakszabályozások esetében, vaamint árvédelmi töltések létesítése. A talajjavítási kutatómunkákat a földmívelésügyi tárca terhére végzik. Amennyiben pedig a kísérleti művek egy majdan kiépítendő talajjavításnak alkotó részét tennék, akkor a költségeket részben az illető építési alap viseli. Az előmunkálatok olyan gyors ütemben folytak, hogy az 1925. év folyamán a csehszlovák állam egész területén megkezdték a kísérleti telepek létesítését. Az 1931. évig összesen 93 kísérleti állomást rendeztek be és tartottak üzemben. Ezek közül a legtöbb, számszerint 43, az alagcsövezéssel foglalkozik. Alagcsövezést végeztek a különböző vidékeken, még pedig aszerint, amint répa-, gabonaés szemestakarmány termeléssel foglalkoznak. Azonkívül ugyanazon termelésre különböző éghajlatú és talajú vidékeken rendeztek be kísérleti alagcsövezett telepeket s ezeket úgy osztották el, hogy több telep van hasonló éghajlati, geológiai és termelési körülmények között. A kész alagcsövezési kísérleti telepek közül 22 kísérleti állomás, 21 pedig csak kísérleti terület jellegű. A kísérleti művek ily értelemben való osztályozása mindenkor a talaj fizikai állapotának előzetes, alapos tanulmányozása után történt. Az alagcsövezési kísérleti területek a legegyszerűbb kísérleti művek, amelyeken a kutatás csupán a különbözőképen kombinált mélységekben és távolságokban elhelyezett alagcsövekkel elért terméseredmény meghatározására és összehasonlítására terjed ki. Minden kísérleti terület két részből (elemből) áll : Egy alagcsövezettből és egy nem alagcsövezettből. Az alagcsövezett részen négy (esetleg három) 100 méter hosszú szívóvonalat helyeznek el. A szívóvonalak esése legalább 3 ezrelék. A vonalak mélysége különböző. Az egyes vonalak mélysége közötti különbözet rendesen 20 cm, de kivételesen lehet 10 cm is. A szívóvonalak távolságában levő különbség