Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a

193 rendesen 2 m, de kivételesen 1 m is lehet. A hidrológiai eredmény kipuhatolása céljából mindegyik vonal külön fedett kútba torkolik. Azokon a kísérleti területeken, amelyek több alagcsövezett elemből állanak, két-két elem között a távolság kétszerese a vonalak távolságának. Az alagcsövezési kísérleti állomások már magasabbrendű kísérleti művek, amelyeken az alagcsövezésnek a termésre való hatásán kívül kilenc, sőt — a szivóvonalak mélységének és távolságának különböző kombinációi esetében — még több szempontból végeznek megfigyeléseket és vizsgálatokat. A vizsgálati eljárás a következő kérdéseket öleli fel : a) A meteorológia és klimatológia köréből : 1. A légköri csapadék mennyisége és eloszlását. 2. Az elpárolgás intenzitását. 3. A felszíni vizek lefolyását a kísérleti állomás területén. 4. A beszivárgás módját. 5. A melegség és a fagy hatását. 6. A levegő-nedvesség és a felhőzet hatását. 7. A légnyomás hatását. 8. A légköri légáramlások hatását. 9. A talaj kiszikkadását. "..'••г b) A pedológia köréből : 1. A talaj fizikai tulajdonságainak változását és tartósságát. 2. A talajképző tényezők hatása és változását (mechanikai, ásványi, fizikai és talajösszetétel, agyag- és durvább anyag, továbbá mész-, vas- és szervesanyag, főképen humusztartalom, a talajképző tényezők tevékenysége stb.) 3. A szerkezet és átbocsátóképesség hatását. 4. A hajszálcsövességet és a talaj horizontok képződését. 5. A talaj kilúgozását és az alagcsővíz összetételét. 6. A talaj kémiai összetételét (az aciditást is beleértve). c) A hidrológia köréből : 1. A talaj- és felszíni vizek lefolyásának módját az alagcsövezett talajban és a lecsapolócsatornákban. 2. Az alagcsövek lecsapoló (víztelenítő) tevékenységét, tekintettel a talaj összetételére és rétegződésére, helyzetére és dűlésére, a művelés módjára, stb. 3. Az alagcsővíz mennyiségét, hőmérsékletét és keménységét. d) A helyi viszonyok tekintetében : 1. A tcngerszin feletti magasságot, a talaj exponált voltát, talajátalakulást és a terep lejtését. 2. A talaj geológiai eredetét, kőzettani (petrográfiai) jellegét és rétegződését. Vízügyi Közlemények.