Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VI. Vas Leó: Kultúrmérnöki tevékenység Csehszlovákiában

134 szerint a vonalkifejlődés mértéke Mezővári és a torkolat között csupán 745 557 1-34 egyes rövidebb szakaszokon a meandereket ma ismét megtaláljuk. (L. XV. b. táblázatot.) (Különösen Tokaj fölött, ahol az esésnövekedés a legnagyobb volt.) XV. b) táblázat. Szakasz Távolság a völgy főirányéban km Távolság a sodorvonalban km A vonalkifejlődés mértéke Tiszaug-Csongrád Tiszaörvény Az alábbi : XV. c. tábláz 13-5 2-4 atbeli kis összeá XV. c) táblázat 44-65 116 llítás a viszonyok 3-3 4-85 .at jól mutatja. Szakasz Távolság a völgy főirányában km Távolság a sodorvonalban km A vonalkifejlődés mértéke Badaló Kisvarsány—Őrmező Tuzsér—Veresmart 5-3 15-2 4-5 8-9 23-8 8-5 1-68 1-57 1-89 2. A szabályozás hatása a meder alakulásra. Az 1890 óta végzett újabb mederfelvételek lényeges hosszváltozásokat nem mutatnak és így — úgy látszik — a meder egyensúlyba jutott. Ez az egyensúly azonban labilis. Különösen azokon a 17. ábra. A Tiszafolyó mederváltozásai. Különösen érdekes a 61. és 62. nyilvántartási szelvények közti kanyarulat lefelé való haladása. ( 1 == védtöltés, amely a természetes magaspartoknál megszakad, 2 = kövekkel megjelölt medernyilvántartási szelvény, 3 = művekkel biztosított part, 4—6 = az 1830—1930. évek mederfelvételei.)