Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VI. Vas Leó: Kultúrmérnöki tevékenység Csehszlovákiában

135 szakaszokon, ahol az átvágások az esést nagymértékben növelték és történetesen a partok anyaga is laza, erősen mozog a meder. Az egymásutáni felvételek eredményét egymásra rajzolva a mederfejlődésnek helyenként klasszikus példáit kapjuk. Egy-egy kanyargós szakasz eredeti formáit megtartva, a völgyben lefelé csúszik és pedig anélkül, hogy közben hosszát lényegesen változtatná (17. ábra). A völgy anyaga azonban általában igen kemény, kötött, ezért a folyó az átvágásokkal létesített egyeneseket és hosszú, egyértelmű kanyarokat általában megtartotta és csak egyes helyeken, ahol a partok anyaga megengedte, vette fel ismét eredeti kígyózó alakját. Az egyenes szakaszokon a folyó megnövekedett munkaképessége a partokat erősen rongálja, a meder elszélesedésre és elsekélyesedésre hajlamos. A mederben beállott változásokat a már említett medernyilvántartási szelvények adatai alapján mutathatjuk ki. (L. XVI. és XVII. sz. táblázatokat.) XVI. táblázat, Az 1833—42. évi szabályozáselőtti és az 1890—91. évi szabályozásutáni felvételek keresztszelvényeinek szakaszonkinti átlagos adatai az 1842. évben fixirozott kisvízszinre vonatkoztatva. Sorszám Jellegzetes szakaszok Szelvényterület a szabályozás Szélesség szabályozás Középmélység a szabályozás Sorszám Jellegzetes szakaszok előtt után előtt után előtt után Sorszám Jellegzetes szakaszok m

2 m m 1. A torkolattól Törökbecséig 713 925 197 240 4-0 4-4 2. Törökbecsétől a Marostorokig (Szeged) .... 638 769 166 188 4-2 4-4 3. A Marostoroktól a Köröstorokig (Csongrád) 578 692 141 156 4-4 4-9 4. A Köröstoroktól a Zagyvatorokig (Szolnok) 553 574 149 150 4-0 4-2 5. A Zagyvatoroktól Tiszaderzsig 389 494 120 135 3-4 3-9 6. Tiszaderzstől Ároktőig 330 321 127 137 2-8 2-6 7. Ároktőtől a Sajótorkolatig 338 415 179 175 2-0 2-5 8. A Sajótorkolattól a Bodrogtorokig (Tokaj) 532 554 116 138 4-8 4-3 9. A Bodrogtoroktól Csapig 253 334 84 118 30 30 10. Csaptól a Szamostorokig (Vásárosnamény) 281 360 85 124 3-3 31 11. A Szamostoroktól a Borsatorokig (Mezővári) 139 230 74 120 20 2-1 12. A Borsatoroktól Tiszaújlakig 107 248 90 129 1-2 2-0 Megjegyzés: Az elszélesedés különösen a 8—10. szakaszokon nem járt együtt kellő medermélyüléssel. Az elsekélyesedés mértéke szembetűnő, ha meggondoljuk, hogy a mélységi adatok az 1842. évi kisvízszintre vonatkoznak, holott a tényleges kisvízszint 1890-ig 1 m-nél is többet süllyedt. Sajnos, adataink nem adnak az összehasonlításra teljesen hű képet. Egyrészt az 1833/41. és 1890/91. évi felvételek adatainak egybevetése csak az átvágások közötti szakaszokon lehetséges és így a közelebbi vizsgálat tárgyául szolgáló anyag kevés, másrészt az újabb összehasonlítás hiányos, mert az 1921/22. évben az 1—2. és 10—12. szakaszokat, melyek ma jugoszláv, cseh, illetőleg román területre esnek, nem tudtuk felvenni.