Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VI. Vas Leó: Kultúrmérnöki tevékenység Csehszlovákiában

132 anyagát vették, lassan feltöltődnek, sőt emelkednek a domború partok is, ahol a vízmozgás lassú, a zátonyok növényzete pedig sűrű. De mivel a Tisza partjai általában nincsenek rögzítve, a hullámtér elborítása pedig árvízkor 1—3 méter között van, a víz az egyik oldalon jelentkező keresztszelvénycsökkenést a másik oldalon ellensúlyozza. Ha tehát van is hullámtéri feliszapolódás, annak mértéke nem veszedelmes, sőt a partok közvetlen közelében lévő iszaplerakodásoktól eltekintve, határozottan ki sem mutatható. (14. ábra.) C) A Tisza medre és annak szabályozása. — A Tisza mint hajózóút. 1. A Tisza meanderei. A Tisza medréről külön kell szólnunk, mert kis esésénél fogva úgy eredeti állapotában, mint szabályozása után párját ritkítja Európában és klasszikus példája a középszakasz jellegű kígyózó folyónak. / // ///. IV. V. 15. ábra. A folyómeder fejlődése vázlatosan. A folyómedrek kialakulásának törvényeit nézve, induljunk el a lejtőn a legnagyobb esés irányában, egyenesben haladó alakból, melyben akár a partok anyagának ellenállása, akár más akadály miatt hamarosan megjelennek az első görbületek. (15. ábra.) Az erózióra eddig egyedül mérvadó tömeg- és sebességgel most már a centrifugális erő is társul és megindul a homorú part elmosása. Természetes, hogy a kanyarulatnak a sebesség irányával szemben levő oldalát támadja legjobban XV. a) táblázat. Fejlődési állapot I. II. III. IV. V. * 1 Kanyarulat! sugár R = OO =1=100 = -y=0-5 =0-707 =1=1-00 * ttZ - tZ 3ul 5ttI ívhossz s= =1=1 =—=10ö =—=157 =--y==3-33 =-— = 5-23 о <£ £ у £ о í Relatív esés J=-= =1 =0-95 =0-64 =0-30 =0-19 s Hullámmagasság .. m= =0 =0-27 =1-00 =3 14 =3-72 J Centrifug. erő P=-=* =0 =0-95 =1-28 =0-42 =0-19 Ii - ( 1/77 j 111 e

rt a Chézy-képletban szereplő с együtthatót és a * p _ — _ ——' _ _, hidraulikus sugarat közelítő vizsgálatunknál állandónak R R R vehetjük.