Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
69 23. táblázat. Apatiii Almás Gombos Ha gátszakadás egyáltalában nem történt volna, akkor az 1926,-i árvíz magassága lett volna .... -f 835 em -f 830 cm + 830 cm Levonva ebből a gombos—vajszka—élőszigeti töltés okozta emelkedést 50 cm 56 cm 62 cm ha sem szakadások nem történtek volna, sem a társulati töltést nem építették volna meg, akkor az 1926,-i árvíz magassága lett volna -f- 785 cm + 774 cm -f 768 cm Ezzel szemben 1926 július 2.-án, vagyis a tökösi és kucskai szakadása napján a tényleges vízállás volt + 772 cm + 765 cm + 768 cm történt volna egy sem, sem pedig a Gombos-vajszka-élőszigeti társulat töltését nem építették volna meg, — az alatta levő d jelű vonal meg azt a magasságot, amely mellett a szakadások tényleg bekövetkeztek. Mint látható : a tökösi szakadás napján a vízszín még 70—80 cm-rel volt a töltéskorona alatt, tehát ennek a szakadásnak sem tisztán a vízszin rendkívüli magassága volt az oka. A 23. táblázat és 40. ábra adatai egyébként világosan mutatják, hogy 1926-ban minden valószínűség szerint akkor is lett volna töltésszakadás, ha a gombos-vajszkaélőszigeti ármentesítő társulat gátját nem építették volna meg, mert a tökösi és kucskai szakadás idejében a vízállás alacsonyabb volt, mint a milyen vízállás beállott volna abban az esetben, hci a gombos-vajszka-élőszigeti társulat töltését nem építették volna meg. Végezetül meg kell itt jegyeznünk, hogy ebben a fejezetben mi csak a július 2.-án történt tökösi és kucskai szakadásról szóltunk, de természetesen hasonlók a viszonyok a július 16.-i kandlejai szakadásra vonatkozólag is, mert ennek a szakadásnak a napján csak néhány centiméterrel volt magasabb a víz, mint júluis 2.-án. 9. Befejezés. A rendelkezésünkre állott rövid idő, adataink hiányossága és ezenkívül a háború utáni viszonyok következtében erősen lecsökkentett mérnöki személyzetünk egyéb fontos elfoglaltsága nem engedte meg, hogy a jugoszláv jelentésben felvetett kérdésekkel olyan alaposan és olyan részletesen foglalkozzunk, amint szerettünk volna. De azért mégis azt hisszük, hogy az eddigiekben számos kérdést helyesebb világításba helyeztünk. Természetesen korántsem gondoljuk, hogy alkalmazott módszereink matematikai pontosságú eredményeket adtak, — hiszen például az sem lehetetlen, hogy a vizsgálat tárgyává tett időszakban némileg a Dráva vízjárása is megváltozott, azonban — a többek közt — már ezt a kérdést sem volt alkalmunk bővebben tanulmányozni, pedig lehet, hogy az 1914 utáni árvízszínemelkedésnek az oka jórészben ennek tulajdonítható. Megállapításainkat és következtetéseinket röviden az alábbiakban foglaljuk össze. 1. A jugoszláv jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a drávatoroki szakasz vízjárásában 1907 és 1912 közt állott be a változás.
