Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén

70 Ezzel szemben bebizonyítottuk, hogy — habár ebben az időszakban csakugyan történt részleges változás — a vízszínek emelkedése 1895 óta fokozatosan történt és még az 1912—1926 évek közt is tetemes volt az emelkedés. 2. Egy másik megállapítása a jugoszláv jelentésnek az volt, hogy a kisvízek szintje nem változott számbavehetően. Mi kimutattuk, hogy nemcsak az árvizek, hanem a közép- és kisvizek szintje is emelkedett. 3. A jugoszláv jelentés szerint az árvizek emelkedésének első oka az erdődi mellékág elzárása volt, főoka pedig a gombosi vasúti híd és a gombos-vajszka-élőszigeti ármentesítő társulat töltése. Ezzel szemben mi kimutattuk, hogy az erdődi mellékág elzárása nemcsak hogy nem okozott számbavehető duzzadást, — tehát nemcsak hogy kárt nem okozott, — sőt ellenkezőleg, szükséges volt. Kimutattuk, hogy a gombosi híd az árvizeknek a legcsekélyebb emelkedését sem okozta, az ármentesítés kérdését pedig helyesebb világításba helyeztük. Bebizonyítottuk ezzel kapcsolatban azt is, hogy 1926-ban minden valószínűség szerint akkor is történt volna töltésszakadás, ha a gombos-vajszka-élőszigeti társulat töltését nem építették volna meg. 4. Mindezekkel szemben örvendetes tényként említhetjük, hogy arra vonatkozó számításaink : milyen magas lett volna az 1926.-i árvíz, ha egy gátszakadás sem történt volna, elég jól megegyeztek a jugoszláv számítás eredményével, habár számításainkat egészen más alapon végeztük. 5. Egyezik a véleményünk a jugoszláv jelentésnek azzal a megállapításával is, hogy a drávatorok is zakaszon az 1926.-i árvíz minden eddigi árvíznek a tömegét felülmúlta. * * * A Duna középvizeinek Apatin környékén történt emelkedését nálunk már a háború előtt észrevették. Szó volt arról is, — szintén a háború előtt, — hogy kívánatos lenne a gombos-vajszka-élőszigeti társulati töltés vonalozásának a letompítása is Dáljával szemben, mert ez a duzzadást tetemesen csökkentené. Ezzel kapcsolatban tervbe volt véve a Dálja feletti folyamszakasz szabályozása is. Ezen a szakaszon ugyanis több sziget van, amelyek közül legjelentékenyebb a 26. ábrabeli helyszínrajzon is látható Tanya-sziget. Régente itt a jobboldali ág volt a főág, ami azonban eliszaposodott és a Duna a baloldali ágba vette magát. Tudtunkkal a hajóút ma is ebben az ágban van. Ennek a változásnak az lett a következménye, hogy a Dálja feletti éles kanyarulat még élesebbé vált, ami nemcsak az árvizek levezetése szempontjából kedvezőtlen, hanem a jég levonulását is nagyon megnehezíti. Ennek a mellékágnak az elzárására tudomásunk szerint terv is készült, mindezek a tervek azonban a háború folytán nem valósulhattak meg. Talán nem fölösleges itt megemlíteni, hogy Magyarország a Mohács alatti szakasz általános szabályozását is tervbe vette és ez a szabályozás hivatott lett volna nemcsak a hajózási, hanem a vízlefolyási viszonyokat is megjavítani. A vizi beruházásokról szóló háború előtti törvény nagyon jelentékeny összeget : mintegy 9 millió pengőt szánt erre a célra, de a bekövetkezett világháború folytán a tervezett munkáknak csak elenyészően csekély részét lehetett végrehajtani.