Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
40 lényegesen, számszerűen 86—104 cm-rel felduzzasztja, amiből 14 cm „hidraulikus", a többi meg „konstruktív" duzzadás} Azután a 47. oldalon hangsúlyozza a jelentés, hogy a monostorszeg-apatini és az apatin-szontai ármentesítő társulat, valamint a bélyei uradalom képviselője az 1908 január 17-én tartott közigazgatási eljárás jegyzőkönyvének a tanúsága szerint felhívta a kereskedelemügyi minisztérium figyelmét a vízszínemelkedés valószínűségére, felszólalásukat azonban a minisztériumnak 1908 október 28-án kelt 77,075 számú rendelete elutasította. A következőkben sajnálatának ad kifejezést a jugoszláv Vízrajzi Osztály, hogy csak azt tudja, hogy a híd „hidraulikus" duzzasztását mennyire számították, arra azonban, hogy milyen módon és mennyire értékelték a „konstruktív" duzzadást, nincsenek adatai. Végül — a 71. oldalon — a következő végső megállapításra jut : ,,Elvitathatatlan, hogy technikai szempontból nem lett volna szabad végrehajtani a gombosi híd építését anélkül, hogy előzetesen meg ne állapították volna a meder összeszűkítésének a hídtól felfelé fekvő társulatok töltéseire való hatását." (,,I1 est donc indiscutable qu'au point de vue technique l'on n'aurait pas dû exécuter la construction du pont sans déterminer préalablement l' influence du rétrécissement du lit sur l'état des Associations situées en amont"). * * * Sajnálatunkra kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a jugoszláv Vízrajzi Osztálynak a gombosi híd építésével kapcsolatos következtetései és megállapításai tévesek. Azonban készséggel elismerjük, hogy ezek a téves következtetések némiképpen magyarázatukat találják azokban a szakértelem híjjával tett észrevételekben, amelyek a híd közigazgatási bejárásán elhangzottak. A való helyzetet az alábbiakban ismertetjük : A gombosi áthidalás környékét a 25. ábrán látható helyszínrajz alsó része tünteti fel. Ez a helyszínrajz az 1907 előtti állapotot mutatja. A gőzkomp az a—b keresztszelvényben közlekedett, a mellékág régi fahíd ja а с—d helyen volt. Ez alatt a hely alatt töltötték át 1899-ben a mellékágat. Űgv a bal-, mint a jobbparton egy-egy lejtős, úgynevezett kompcsatorna volt a gőzkomp keresztszelvényében, amely arra való volt, hogy lejtőjén a vasúti kocsikat a kompba be-, illetve a másik parton a kompból kivontassák. A balparti kompcsatornát közvetlenül felette, vele párhuzamosa fekvő, árvízfeletti koronájú keresztgát védte az eliszaposodás ellen. Ezen a gáton volt a vasút szivattyútelepe is, ahova a gombosi állomásról szárnyvonal vezetett. A balparton feljebb még két keresztgát van : az e—/ és a g— h, amelyek közül a felső tudtunkkal a közúti komphoz, az alsó meg a Dunagőzhajózási Társaság hajóállomásához vezetett. 1 Mint már az 1. fejezetben is említettük : konstruktiv duzzadásnak azt a duzzadást nevezi a jugoszláv jelentés, amely „a meder összeszűkülése, tehát például hossz- és keresztirányú gátak beépítése folytán" áll elő, ,,hidraulikus"-nak meg azt, amelyet a sebességváltozás idéz elő és amelvet a h = vJ-vl 2g formulával lehet kifejezni.
