Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
39 Az erről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint 1 akkor a gombos—vajszka—élőszigeti ármentesítő társulat megbízottja valóban kifejezte aggodalmát a tervezett elzárással szemben, még pedig azért, mert attól félt, hogy ha a főág vize a mellékág vízével meg fog szaporodni, akkor a balparton — ahol a társulat töltése fekszik — további partrongálások fognak bekövetkezni. Ezért annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a mellékág elzárásával egvidőben a főág balpartján partbiztosítás készüljön. Ez meg is történt és ezzel egyidejűleg a földmívelésügyi minisztérium hozzájárult, hogy a magyar kir. államvasutak igazgatósága a mellékágat elzárja és ezt a munkát 1899-ben végre is hajtották. 2 * * * Lássuk ezek után, hogy okozott-e duzzadást ez az 1899-ben épült elzárás és ha igen : mennyit ? A 24. ábra diagrammjai szerint 1895-től 1900-ig úgy a kisvizek, mint az árvizek szintje fokozatosa emelkedett. Gomboson a 460—480 cm-es magasságban lefolyó 4,000 m 3-es és az 540—560 cm-es magasságban lefolyó 5,000 m 3-es árvíznek azonban 1899 és 1900 közt 15—20 cm-es hirtelen emelkedése van és meredekebb ezen a szakaszon a 6,000 m 3-es árvíz vonala is. Ennek a duzzadásnak egy része azonban 1903-ra már eltűnik. Mi ennek a magyarázata? Egyszerűen az, hogy a mellékágnak 1899-ben történt elzárása eleintén csakugyan okozott duzzadást, de csak 15—20 cm-t, a mellékág elzárása folytán azonban a főág sekélyebb része — még pedig valószínűleg jobboldali — kimélyült és így a következő években a duzzadás már sokkal kisebb lett. Ezek szerint minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy az erdödi mellékág elzárása az árvizeknek elenyészően csekély duzzadását okozta. * * * Áttérünk ezek után a gombosi főágat áthidaló vasúti hídnak a kérdésére. Erre vonatkozólag a jugoszláv Vízrajzi Osztály nyomtatásban megjelent jelentésének 3 43. oldala azt mondja, hogy a mellékágon kívül a hullámteret is elzárták azon a szigeten, amelyik a főág és a mellékág közt van, tehát az árvizek most már esak a 615 méter hosszú vasúti híddal áthidalt főágon folyhatnak le. Azután — a 45. és 46. oldalon — összehasonlítja a jelentés az 1903.-i árvizet az 1912.-ivei és ennek alapján arra a megállapításra jut, hogy a gombosi híd az árvizeket nagyon 1 50,318/1898. földmívelésügyi miniszteri szám. 2 A földmívelésügyi minisztérium az 1899 március 20.-án kelt 20,040. számú átiratával járult hozzá az elzárás tervéhez. A kereskedelemügyi minisztériumban levő 58,928/1900. számú kereskedelemügyi miniszteri ügyirat tanúsága szerint a MÄV jelenti, hogy a vállalkozóval kötött szerződés szerint az elzárás befejezésének határideje 1899 augusztus 1 volt és hogy a vállalkozó ezt a határidőt meg is tartotta. 3 A jugoszláv jelentés két kiadásban jelent meg : gépírásos sokszorosításban és nyomtatásban. Mind a két kiadás címlapjára az 1928. évszám van rányomva. A gépírásos kiadványt Jugoszlávia képviselője a Nemzetközi Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság lussinpiccolói ülésszakán nyújtotta ba 1928 júliusában, a nyomtatott kiadást pedig 1928 november—december hónapja táján küldték be a bizottság elnökének.
