Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén

Valószínű, hogy szabályos csatorna esetére a most levezetetthez hasonló tör­vényszerűséget tisztán elméleti alapon, matematikai úton is le lehetne vezetni és hogy elméleti alapon az a, koefficiensek értékét is meg lehetne határozni. Ez a 4. alatti törvényszerűség ugyanis nem egyéb, mint annak a tételnek a matematikai kifejezése, hogy ha valamely csatornán, vagy folyón árhullám vonul végig, akkor valamely alsó keresztszelvényen átfolyó tömegnek, illetve az alsó keresztszelvényben beálló vízállásoknak a maximumai nemcsak attól függ, hogy mennyi volt a felső kereszt­szelvény tömegének, illetve vízállásának a maximuma, hanem függ az árhullám alak­jától is. A felső keresztszelvény azonos maximális tömege, illetve vízállása esetében annál nagyobb lesz az alsó keresztszélvény legnagyobb tömege és vízállása, minél lapo­sabb volt az árhullám a felső keresztszelvényben. 6. ábra. A közepes tömeggörbe értelmezése. A természetben azonban, különösen pedig a Dunának tanulmányunk tárgyát alkotó szakaszán a viszonyok sokkal bonyolódottabbak, semhogy az ilyen elméleti alapon levezetett törvényszerűségek eredményeinek a valósággal való pontos meg­egyezését várni lehetne. Ezért mi az a, koefficienseket próbálgatás útján határoztuk meg. Mielőtt azonban ennek a tárgyalására áttérnénk, be kell vezetnünk az úgynevezett közepes tömeggörbe fogalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom