Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén

Ifi Ha a folyónak valamelyik keresztszelvényében valamely árhullám levonulása alkalmával sorozatos víztömegméréseket végzünk, még pedig úgy, hogy több érést végzünk úgy az áradás, mint az apadás alkalmával, ezenkívül megmérjük a tetőző vízállás idejében lefolyó tömeget is és a kapott eredményeket olyan derékszögű koordinátarendszeren ábrázoljuk, amelynek abscissái a víztömegek, ordinátái meg a vízállások, akkor — a kezdeti állapottól az áradással a tetőző pont felé, majd innen az apadással a kezdeti állapot felé haladva — a. 6. ábrán 1—11, a, 12, b, és 13—23 jelekkel jelölt pontokat kapjuk. Ezeknek a pontoknak a kiegyenlítő vonala az ábrán az „Áradó ág" és ,Apadó ág" felírással ellátott, önmagába visszatérő görbe. Ez a görbe azt mutatja, hogy a tömegnek a maximuma nem a vízállás maximuma idején, hanem valamivel előbb folyik át a keresztmetszeten (a pont) és hogy a b ponttal jelzett maximális vízállás idején már kisebb a víztömeg. Ha már mostan a szóbanlevő keresztszelvényben több árhullám levonulása alkalmával végzünk ilyen sorozatos méréseket és a maximális vízállásoknak megfelelő pontokat egymással összekötjük, illetve ezeknek a pontoknak a kiegyenlítő vonalát meghúzzuk, akkor az ábrán látható folytonos görbét kapjuk, amelyet a következőkben az illető keresztszelvény közepes tömeg görbéjének fogunk nevezni. Erre a közepes tömeggörbére jellemző, hogy az áradás alkalmával végzett méréseknek megfelelő pontok tőle jobbra, az apadás ideje alatt végzett mérések pontjai pedig balra feküsznelc, maga a görbe meg átmegy a tetőző pontokon, illetve kiegyenlítő vonala ezeknek a tetőző pontoknak. A 7. ábrán a folyóvizeknek az a tulajdonsága, hogy a maximális tömeg a vízállás tetőzése előtt folyik le, diagrammban is szemlélhető. Ezt a természeti törvényt úgy is kifejezhetjük, hogy a magassági hullám és a tömeghullám közt fáziskülönbség van. Talán fölösleges említeni, hogy részint az áradások rohamosságának a különbözőségénél, — tehát annálfogva, mert az árhullámok különböző jellegűek, az egyik hegyes, a másik lapos, — részint a rendszerint rendelkezésünkre álló adatok hiányosságánál fogva a közepes tömeggörbe megszerkesztése nem mindig könnyű feladat. Sokszor meg kell elégedni a valószínűség alapján való megközelítéssel. * * * Mohácsra; az 1897 és 1907 közötti időből a 3. táblázatban összefoglalt tömegmérési adataink vannak. Ha ezeket a víztömegeket és a nekik megfelelő vízállá7. ábra. A magassági hullám és a tömeghullám fáziskülönbségét mutató vázlat.