Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
1. füzet - VI. Vas Leó: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény
120 ségek fedezésére szerzett kölcsön kamatai egy bizonyos, megfelelő részének megtérítését. Ebben az esetben az alap a kölcsön törlesztésének egész ideje alatt évenkint kifizeti a kölcsön kamatainak magára vállalt részét. Az alapnak joga van rá, hogy a munkaadónak eddigi kölcsöne helyett, kedvezőbb fizetési föltételekkel más kölcsönt szerezzen, vagy pedig, hogy munkaadónak maga adjon a korábbinál kedvezőbb kölcsönt és hogy e kölcsönhöz szükséges anyagi eszközöket hitelműveletek útján maga szerezze meg. Az alap által elvállalt kamattérítés, illetve kamatfizetés mértéke arányos a bevezetőben megszabott százalékos segélyösszeg nagyságával. Kiköttetik azonban, hogy a munkaadó a kölcsöntőke törlesztési részletein felül maga viselje a tőkének legalább 2%%-os kamatozását is. Ha a mezőgazdasági minisztérium által jóváhagyott építési költségek nem haladják meg a kölcsön összegét, az alap által vállalt kötelezettséget az építmény felülvizsgálata alapján meghatározandó valóságos építési költségeknek megfelelően állapítják meg. A mezőgazdasági minisztérium az esetben is megállapíthatja a valóságos (felülvizsgálat útján meghatározott) építési költségek alapján az alap által vállalandó kötelezettség mértékét, ha ezek a kölcsön összegét meghaladnák. Olyan építményekre, melyek községek vízzel való ellátásának biztosítása céljából létesíttetnek, az alap a jóváhagyott építési költségek 35%-áig terjedő kölcsönt engedélyezhet. Olyan csoportos vízvezetékekre pedig, amelyek legalább három község vízzel való ellátását biztosítják, a jóváhagyott építési költségek 40%-áig terjedő kölcsönt, föltéve, hogy az illetékes tartomány is magára vállalja legalább e költségek 10%-ának viselését. Ha közegészségügyi szempontokra való tekintettel az ilyen építmény létesítéséhez a közegészségügyi- és testnevelési minisztérium is ad saját tárcája terhére anyagi támogatást, az állam által ily módon nyújtandó segélyek összege nem haladhatja meg a jóváhagyott építési költségek 35%-át, ha pedig csoportos vízvezetékekről van szó, e költségek 40%-át. Ezek a segélyek csupán az illető alaprész folyó bevételeinek terhére engedélyezhetők és utalhatók ki. Kivételek itt is azok a segélyek, amelyeket már e törvény életbelépte előtt engedélyeztek, s amelyeknek kifizetése hitelműveletek útján szerzett kölcsönökből történhetik. Olyan vízvezetékek létesítése esetében, amelyek nagy építési költséget igényelnek, az alap által adandó segély abban is állhat, hogy az magára vállalja a munkaadó által a jóváhagyott építkezés céljaira felvett, vagy az alap által szerzett kölcsön kamatai egy megfelelő részének megtérítését, illetve kifizetését. Az eljárás teljesen azonos a talajjavítási munkák kamataira vonatkozóan közölt rendelkezésekkel. A vízfolyások szabályozására nézve a jövőben azt az eljárást kell követni, hogy a vízfolyás mentén fekvő területek elsőrendű talajjavítási művei a folyószabályozási építmények lényeges alkatrészének tekintendők, s mint ilyenek ugyanolyan nagyságú segélyben részesíthetők, mint a tulajdonképeni folyószabályozási művek. Az egyes munkanemekre (csoportokra) az új törvény rendelkezései alapján közpénzekből adandó segélyek összege, az eddig alkalmazásban volt rendszabályok kereteit általában nem lépheti túl. Eltérés csupán a költségesebb folyószabályozási munkák végrehajtása és nagyobb víztárolómedencék létesítése esetén lehetséges, amelyek az alapból az eddiginél nagyobb százalékos segélyben is részesíthetők. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy valamely tartomány ne kényszerüljön
