Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
1. füzet - VI. Vas Leó: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény
121 költségelőirányzatának bizonyos tételeit azért aránytalanul megnövelni, hogy e reá nézve fontos, nagyterjedelmű és költséges munkákat végrehajthassa. A segélyezésnek új módját rendszeresíti az új törvény a talaj javítási és vízvezetéki munkákra abban az esetben, ha az építkezések jelentékeny költségeket igényelnek. Az eljárás abban áll, hogy egy összegben kiutalandó segély helyett az alap e munkaadó által az építkezés céljaira fölvett kölcsön kamatai egy részének megtérítését vállalja magára s így a kölcsönt a kamatteher csökkentésével kedvezőbbé teszi. Lehetővé teszi az új törvény azt is, hogy egy vagy több járás több községe együttesen ú. n. csoportos vízvezetéket létesítsen és tartson fenn. Az erre a célra alakult vízvezeték-szövetkezetek részére a törvény jogi személyek jellegét biztosítja. A talaj javítási és egyéb vízgazdasági építmények előnye, illetve haszna hosszabb időre tartósan csak úgy biztosítható, hogyha azoknak rendszeres fenntartásáról is gondoskodás történik. Az e téren eddig szerzett tapasztalatok alapján az új törvény úgy rendelkezik, hogy a jövőben sem az állam, sem a tartomány nem tartozik az általa adott segéllyel létesített szabályozóművek karbantartásának költségeire külön fenntartási tőkét tartalékolni, hanem a művek fenntartásának kötelezettségét arra a közérdekű testületre hárítja, amely a munkát, mint munkaadó végrehajtotta. Sőt még minden más építményre nézve sem lesz kötelező fenntartási tartalék-tőke biztosítása, hanem a mezőgazdasági minisztérium a pénzügyminisztériummal együttesen fog határozni a karbantartás módjáról. Rendszeres karbantartási-tartalék mint eddig is, csak azokra a talajjavítási építményekre lesz biztosítandó, amelyeket a vízitársulatok létesítettek. A karbantartási-tartalékok úgy lesznek megszabandók, hogy kamataikból a művek rendes fenntartási költségei fedezhetők legyenek. (Síkföldi talaj javítási munkáknál a karbantartási tartalék 1-5—3%-a az építési költségeknek.) A karbantartásitartalékot minden tartomány részére a tartományi pénzintézetben gyűjtik össze, s jövedelmükkel a kultúrmérnöki szolgálat illetékes szervének felügyelete alatt a munkaadó rendelkezik. Az új vízgazdálkodási (talajjavítási) alapról szóló törvény lehetővé fogja tenni, hogy a munkálatok jóelőre megállapított programm szerint, rendszeresen legyenek végrehajthatók. Továbbá elő fogja mozdítani a munkálatoknak egyenletes, az eddiginél nagyobb terjedelemben és mezőgazdasági szempontból való fontos és szükséges voltuknak megfelelő gyorsabb megvalósítását is. A munkaprogramra, melyet a következő tíz esztendőre a csehszlovák kultúrmérnöki szolgálat már összeállított, a Magyarországtól elszakított területeken szükséges talajjavítási munkák nagyarányú fejlesztését is tervezi. A tíz évre előkészített tervek összes költsége kereken 3-5 milliárd csehkoronára (mintegy 595 millió P) irányoztatott elő. Arra való tekintettel, hogy az alap nem a saját munkáját hajtja végre, hanem más munkaadó által végzendő munkákra ad támogatást, nem lehetett most az egész évtizedre előreszóló részletes programmot összeállítani, hanem csak keret programmot és annak költségeit is csak általánosan. A részletes programmot a tartományok javaslatára évről-évre állítják össze. A munkák fentebb vázolt csoportosításának megfelelően, maga a programm is két részből áll. a) Az ingatlanoknak vízkár elleni védelmére szükséges munkákéból. E célra (vízfolyások és vadpatakok szabályozására és víztároló medencék létesítésére) a
