Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - VI. Pogonyi György: Függelék

L. GUILLET : A MÉRNÖKNEVELÉS FRANCIAORSZÁGBAN. A technikai nevelés fejlesztése érdekében a világháború befejezése után 1920 körül Franciaországban igen jelentőségteljes mozgalom indult meg. Millerand kormányában ugyanis megszervezték a technikai oktatás államtitkárságát (Sous-Secrétariat de l'Enseignement Technique), amely azóta — egy rövid korszakot leszámítva, mikor mint minisztérium intézte ezeket az ügyeket — állandóan működik. Kívánatosnak tartom mindjárt bevezetőben a francia technikai nevelésre vonatkozó néhány nevezetesebb adat felsorolását : A világháború előtt, 1914-ben 85 gyakorlati kereskedelmi és ipariskola volt Franciaországban. A növendékek száma körülbelül 15.000-re volt tehető. Volt azonkívül még 12 más ipari szakiskola. 1929-ben hivatalos adatok szerint a következő a helyzet : van Franciaországban 140 gyakorlati kereskedelmi és ipariskola ; a növendékek száma 26.278, 15 ipari szakiskola, hol 2317 növendék és 13 iparosképző iskola Párizsban, ahol 3486 növendék tanul stb. Azonkívül több mint 450.000 növendéke van a tanonciskoláknak. Vannak továbbá felső ipariskolák, műegyetemek és 20 szakintézet, melyek túlnyomó részben a világháború után létesültek. A szakoktatásnak ilyen arányban való fejlesztése igen jelentékeny pénzösszegeket igényelt. Előteremtésükre új adót : úgynevezett műszaki iskolaadót, vagy tanoncadót (taxe d'aprentissage) vetettek ki, mely a technikai oktatás és főképen a tanoncnevelés céljait szolgálja. Ez az adó. melyet Franciaország iparosai viselnek, minden 100 francia frank munkadíj után 0 3 francia frankot tesz ki (beleértve mérnökök, egyéb alkalmazottak stb. fizetését). A belőle származó átlagos évi jövedelem 55 millió francia frankra tehető. Ennek a pénzügyi alapnak és a technikai oktatás főigazgatója, Labbé páratlan energiájának tulajdonítható, hogy a műszaki oktatás Franciaországban — még pedig minden fokozaton — olyan jelentékeny fejlődést ért el. Vizsgáljuk most a mérnöknevelést a francia főiskolákon. Elsősorban meg kell szerezni a jövendő mérnökhallgatónak a magyar érettségi vizsgálatnak megfelelő baecalauréatot. Vannak ugyan tanintézetek, melyek nem kívánják ezt a vizsgát. A középiskoláknak Franciaországban az a nyilvánvaló törekvésük és irányzatuk, hogy a baccalauréaton kiváltképen a klasszikus tanulmányokra, több holt nyelvre vagy legalább is a latin nyelv ismeretére teszik a fősúlyt. E régimultú vizsga az idők folyamán sok változáson ment át, A mai Franciaország általában a baccalauréaton megkövetelt tudás és ismeretek szintjének és mértékének csökkentésére törekszik. Tapasztalataim szerint a mérnöknevelés legjobb előtanulmánya a klasszikus (humanitárius) középiskolában szerezhető meg. H. Poincaré szerint