Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - IV. Sárkány Béla: Lecsapolás és öntözés. A gazda és a mérnök együttműködése

70 teszem azt azért, mert ez is egy módja a hazánkban levő természeti kincsek gazdaságos kihasználásának. Milyen legyen a sorrend ? Ott öntözzünk először, ahol előreláthatólag a jelenhez képest legnagyobb eredményt tudunk elérni. Milyen növényeket termeljünk ? Azt hiszem legfontosabb lesz és a legkiterjedtebb kísérleteket a takarmánytermelés terén a rétek, legelők, lucernásoknál stb. kell majd elkezdeni. E mellett a második termésre a kalászosok után termelhető rövid tenyészidejű takarmányokra, különös gond lesz fordítandó. Természetesen a szántóföldi egyéb növények öntözéssel való művelésére —, a gyümölcsösök öntözésére is kitérj esztendők a kísérletek, de nézetem szerint kisebb mérvben és nem elsősorban. Ennél a kérdésnél kell majd eldönteni, hogy a szikesek különböző fajain milyen kiterjedésű kísérleteket célszerű végezni. Milyen legyen a trágyázás, a művelés, a vetésforgó ? Ebben majd a tudósok és a gyakorlati gazdák határoznak. Azt hiszem, a szántóföldek öntözésénél a vetésforgó helyes megállapítása lesz a legnehezebb kérdés. Milyen jogviszony legyen a termelő gazda és az öntöző tanács között ? Olyan, hogy a gazda előzetesen túlnagy terhet és kockázatot ne vállaljon, viszont az elérendő haszonból az állam kiadásai utólag, legalább részben megtérüljenek. Milyen legyen az adminisztráció ? Gyakorlati, egyszerű és olcsó. Az ellenőrző és a kísérleteket a helyszínén vezető mérnök és gazda most az elhelyezkedést kereső lelkes fiatalok sorából, ideiglenesen és olcsón válogatva inkább nagyobb számban alkalmazható, hogy így tanult, az öntözési művelés minden csinját-binját ismerő, minél nagyobbszámú fiatal generáció legyen pár év alatt kiképezve. A tanácsnak a termelési év eredményeit már legkésőbb minden év január havában a legnagyobb nyilvánosság előtt kellene ismertetnie, hogy a gazdák a tanulságokat idejében levonják. A kísérletezés öt éve alatt és annak eredményeihez képest, el lehetne végezni azokat a tisztán műszaki természetű előmunkálatokat, tervezéseket, melyek megmutatnák, hogy országunkban a rendelkezésünkre álló vízmennyiségek felhasználásával, esetleges tárolásával, milyen nagy területeket és milyen költségű berendezésekkel lehetne öntözni és így idejében meg lehetne tenni a szükséges pénzügyi és törvényhozó intézkedéseket. Mindenesetre fognak akadni saját veszélyükre kísérletező gazdák is. Ezeket az öntöző tanács erkölcsi támogatásban részesítené és ha megengedik, ellenőrző és adatgyűjtő vonatkozásban szintén örömmel üdvözölhetné és kapcsolhatná be működésének keretébe. így az ország különböző helyein jól kiválogatva, a legeltérőbb csapadék és talajviszonyok mellett igen értékes tapasztalatokat lehetne aránylag rövid idő alatt szerezni. Az odavetőleg említett évi 500,000 pengő állami dotációt nem pontos számítás alapján képzelem szükségesnek, csak azt akartam vele jelezni, hogy kis összeg eredménytadó kísérletezésre nem elég. Ennek az állam által adott összeg-