Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
2. füzet - IV. Sárkány Béla: Lecsapolás és öntözés. A gazda és a mérnök együttműködése
69 arányú termelési kísérletek, amelyek azonban feltétlenül nem bürokratikusán, hanem a legszigorúbb gyakorlati feltételek mellett hajtandók végre, pár éven belül olyan átütő eredményeket tárhatnak a gazdaközönség elé, melyek szemmel láthatólag bebizonyítanák az öntözéssel való művelés jövedelmező módjait és annak nagyobb méretekben való elterjedésére megmutatnák az utat. Tudomásom van róla, hogy a földmívelésügyi minisztérium az öntözés kérdésével foglalkozik, e helyen is bejelentették a vízügyi szolgálat érdemes vezetői, hogy az adatgyűjtés, a feldolgozás megkezdődött. Nem leszek azonban talán szerénytelen, ha az előbb jelzett termelési és nem öntözési kísérletek elkezdésének módjára vonatkozó elgondolásomat ismertetem. Ügy gondolom, hogy nem nagyszámú, műszaki és kiváló gyakorlati gazdákból a földmívelésügyi minisztérium kebelében egy öntözési tanácsot kellene létesíteni, aminek a földmívelésügyi mimiszterium minden bürokratikus megkötöttségtől mentesen, az elfogadott programm keretén belül, a rendelkezésre bocsátott módjuk öt éven át évi 500,000 felhasználása tekintetében teljesen szabad kezet engedne. Az öntözőtanács a legkiválóbb tudósok, növénytermelők, geologusok, talajtannal foglalkozók stb. véleményének meghallgatásával dolgozná ki termelési kísérleteinek programmját, melynek a következő dolgokra kellene kiterjednie : 1. Hol legyenek a termelő kísérletek? 2. Milyen legyen az öntözés? 3. Milyen legyen a sorrend? 4. Milyen növények termesztésére terjesztessenek ki a kísérletek? 5. Milyenek legyenek a kapcsolatos trágyázási és művelési módok, milyen legyen az öntözés mellett a legjobb vetésforgó? 6. Milyen módon szabályoztassék a kísérleti termelést végző gazda, vagy bérlő és a kísérleteket végző tanács jogviszonya? 7. Az egész kísérletezéshez szükséges ideiglenes személyzet alkalmazásának és felhasználásának módja, vagyis az adminisztráció milyen legyen? Az egyes kérdésekre vonatkozólag megfontolandónak tartanám a következőket : Hol kísérletezzünk ? Legelsősorban ott, ahol az öntözés előfeltételei már megvannak. Ahol a klíma és a talaj azt legerősebben indokolja és ahol már berendezett öntözés és víz van, mely csekély költséggel megfelelően a cél szolgálatába állítható. A kísérletek helyének megválasztásánál persze egyéb üzemi feltételeknek is meg kell lenniők. Milyen legyen az öntözés ? Itt a mérnök munkája a fődolog. Olcsó legyen, a viszonyok által megszabott keretben a lehető legolcsóbb és biztos. Legyen mindig elegendő víz akkor, midőn arra szükség van. Nem lesz olyan egyszerű erre a kérdésre a felelet, mert ennek a kérdésnek a során kerül megoldásra az is, hogy hol alkalmazzunk árasztó, csörgedeztető, vagy permetező öntözési módot. Ennek taglalása nem illik tanulmányom keretébe és ha azt mégis megemlítem, hogy az országban utóbbi időben létesült nagy villamoscentrálék nyáron át igen-igen rosszid kihasznált erőfeleslegének olcsó áron való szolgáltatása szintén nagyon megkönnyítené a szivattyúzással, tehát erő felhasználásával járó öntözést,
