Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - IV. Sárkány Béla: Lecsapolás és öntözés. A gazda és a mérnök együttműködése

LECSAPOLÁS ÉS ÖNTÖZÉS.

1 A GAZDA ÉS MÉRNÖK EGYÜTTMŰKÖDÉSE. írta : SÁRKÁNY BÉLA. A mezőgazdaság hasznothajtó foglalkozás. Ebből a szempontból kell a mezőgazdasággal összefüggő minden kérdést vizsgálni. Minden termelésnek, de leginkább az aránylag csekély mozgékonyságú mezőgazdaságnak legfőbb feltétele a biztosság. Biztos termelés, biztos értékesítés, nyugodt, virágzó gazdasági viszonyokat teremt. A mai világválságnak oka a termelés, de főleg az értékesítés szinte óránként változó bizonytalan volta. Hiábavaló, nem sikerült munkára azt szoktuk mondani : „Mehetünk Kukutyinba zabot hegyezni !" Honnan is ered ez a régi szállóige? A Tisza—Maros szögén, nem messze Szegedtől van Kukutyin tanya, melyet egyszer aratáskor úgy elöntött a belvíz, hogy az érett zabvetésnek csak a teteje látszott ki a vízből. A szorgos gazdatiszt kidoboltatta a környező falvakban, hogy jöhetnek az emberek Kukutyinba zabot hegyezni ! Csónakról levágni a vízből kiálló zabot ! Hogy milyen sikeres munka volt, ezt mutatja az országszerte elterjedt szállóige. Hogy hány Kukutyin és hány zabhegyezés volt és van országunkban ma is, ha egy-egy vizes év jön, azt nem tudja mindenki, de nem tudják főképen azok, akik az utolsó egy-két szárazabb évet látva, telekürtölték a világot a „hibás és túlzott lecsapolások", a „kiszáradás", „itt a szahara !" rémhíreivel. A gazda dolgozik, szánt, vet, boronál, trágyáz, kapál, — de fizet még jó egynéhány fajta adót, meg ártér járulékot is — mindezt pedig abban a reményben, hogyha jó termése lesz, talán a bruttó bevétel Ум, vagy У12 része mint tiszta jövedelem megmarad. De jön : nem katasztrófa, nem töltésszakadás, árvíz, hanem valamely nedves, csapadékos időszak s a belvíz, a talajvíz, vagy a föld árja elveszi az egész termést, el a fáradtságos munkát, költséget és rövid idő alatt 8—10 év hasznával is felérő kárt okoz. Vigasztalás az, hogy a vízkár meg lesz állapítva és az adó egy részét elengedik? ! Az ilyen csapásnak kitett mezőgazdasági területen lehet-e, szabad-e gazdálkodni, nem célszerűbb-e az osztálysors játékon játszani, ahol legalább minden második sorsjegynél a betétet lehet visszanyerni, míg itt a játék esélyei sokkal kedvezőtlenebbek. Jól tudja a gazda, hogy mit jelent a biztosság. 1 Előadta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési szakosztályának 1931. március 3-án tartott ülésén.