Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - II. Dr. Ballenegger Róbert: A belvízlevezetés, a lecsapolás és az elszikesedés talajtani vonatkozásai

33 nátrium-iónok oly nagy mennyiségben, hogy a talaj fizikai sajátságaira domináló hatást fejthessenek ki. A nátrium a föld kérgét alkotó kőzetek normális alkotórésze. Clark számításai szerint a földkéreg átlagos összetételében a kalcium 3-3%-kal, a nátrium 2-4%-kal szerepel. A kőzetekben a nátrium kovasavhoz kötve, vízben nehezen oldható vegyületek alakjában fordul elő. A mállás tényezőinek hatására azonban éppúgy oldatba jut, mint a kalcium, vagy a kovasavas ásványok egyéb fémes alkotórészei. Amikor valamely kovasavas ásványszilánk — tegyük fel egy földpátnak vagy csillámnak szilánkja — vízzel kerül össze, a víz oldó hatása következtében a szilánk egy része feloldódik és oldódás közben mélyreható átváltozáson megy keresztül. Vázlatosan ezt az átalakulást a következőkép tüntethetjük fel : Na, K, Mg, Ca, AI, Fe és kovasav Na OH (nátrium hidroxid) К OH (kálium hidroxid) Ca (ОН)г (kalcium hidroxid) Mg(OH)2 (magnézium hidroxid) vízben oldható vegyületek, amely oldódás közben a pozitív töltésű fém atomra (Na, K, Ca és Mg.) továbbá a negatív töltésű hidroxid (OH) atomcsoportra esnek szét. Ezeket az elektromos töltéssel bíró atomokat, ill. atomcsoportokat iónoknak nevezzük. A sok új vegyület közül az aluminiumhidrát és a vashidrát kolloid sajátságú anyagok, és pedig pozitívtöltésű kolloidok, míg a kovasav, amely szintén kolloid alakban jelenik meg, negatív töltésűi. E kolloidok normálisan egymás töltését kölcsönösen közömbösítik és egymással egyesülve egy új vegyületet alkotnak : az agyagot. Ez az új vegyület az oldatban levő iónok egy részét elnyeli, és pedig azok adszorbciós energiájának megfelelően sok kalciumot nyel el, kevesebb magnéziumot, még kevesebb káliumot és igen kevés nátriumot. így egy főleg kalciummal telített agyagra jutunk, melynek további sorsa az éghajlati tényezőktől függ. A mérsékelt égöv nedvesebb tájain, mondjuk ott, ahol az évi csapadék a 600 mm-t meghaladja, a csapadék a sókat a talajból kimossa, a sók a talajvízbe kerülnek és azzal vándorolva, a talaj profiljából ki is lépnek. A sókban szegény talajban a szerves anyag bomlása útján keletkező szénsav hidrogén iónjai az agyag elnyelt bázisait fokozatosan kicserélik. így savanyú talajok jönnek létre, kevéssé kívánatos fizikai és kémiai sajátságokkal. Ez jellemzi Európa északibb vidékeinek erdős tájait. Mérsékelt égöv alatt, mérsékelt csapadékmennyiségekkel (évi 400—600 mm) a kalcium-agyag megtartja eredeti összetételét. A csapadék a málláskor keletkező és el nem nyelt bázisokat lemossa ugyan a mélyebb rétegekbe, a sók közül azonban csak a nátrium éri el a talajvizet, míg a kalcium szénsavas mész alakjában a profilban marad. Ilyen éghajlati viszonyok mellett a talajt gazdag füves vegetáció borítja be, a füvek humuszát kalcium telíti. Az előrehaladó mállás itt agyagos és humuszos talajt hoz létre, a mezőségek fekete földjét, amelynek kitűnő fizikai szerkezetét a benne levő kalciummal telített kolloidok biztosítják. Vízügyi Közlemények. 3 (földpát) Al (ОН)з aluminium hidroxid Kovasav Fe (OH)

3 vas hidroxid vízben nem oldódó kolloid állapotú anyagok