Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - I. Kenessey Béla: Az Alföld állítólagos kiszárítása, elszikesítése és öntözésének kérdése

24 Királymezőn Havasmezőn Terebesfehérpatakon Alsóvereckén az évi átlagos csapadék 1566 mm, a maximális csapadék 1995 mm. n n >» 1386 ,, ,, ,, ,, 2074 ,, 1423 1343 2251 2122 Hogy mennyire az orografikus viszonyoknak kell ezeket a hatalmas csapadékokat tulajdonítani, arra Ungvár példája idézhető, ami még a magas hegyek előtt fekszik. Ott az évi csapadékátlag csak 793 mm, a maximum pedig 1069 mm. Ugyanígy jellemzők a szepesi Magura északi oldalán, a Dunajec mellékvölgyében, a déli széláramlások árnyékában fekvő Szepesófalu csapadékadatai is, ahol az évi átlag 797 s az évi maximum 1028 mm. Azt hiszem, ezek a felsorolt adatok bőségesen igazolják a hegyek szerepét. Hogy pedig megfelelő orografikus viszonyok nélkül a milyen hatású a nagy vízfelületek párolgása, arra a következő Földközi-tengermenti állomásokat sorolhatom fel : a spanyol Valenciában 503 mm a calabriai Reggióban 506 „ a marokkói Casablankában 395 „ az ugyanottani El-Aricheben.. 263 „ a tuniszi Sfaxban 214 „ a siciliai Girgentiben 494 „ Athénben 406 „ Szalonikiben 422 „ Alexandriában 176 „ Port-Saidban 83 „ A felsorolt helyek ugyan valamennyien meleg tájakra esnek, de ha az esőképződéshez a nagy helyi párolgás elegendő volna, azokon nem ilyen csekély, sőt némely helyen igen csekély csapadéknak kellene lenni. A felsorolt állomások között még Valenciának is kisebb az évi csapadékátlaga, mint csonkaországunk csapadékban legszegényebb vidékén, pedig nemcsak a tenger mellett, hanem még igen régen, a mórok kora óta öntözött területen is fekszik. Hogy a helyi párolgásnak milyen csekély szerepe van, arra példaként idézhető a hosszúkás alakú Lussin-szigete, ahol nyáron néha igen hosszú ideig nincsen eső, de sőt harmat sem. Az előbb felsorolt Földközi tengermenti helyekre szinte hallom a megjegyzést, hogy ottan a csekélyebb csapadék természetes, mert hiszen azok a miénktől eltérő klímarégiókba esnek. Erre is van ugyancsak az említett tenger mellékéről felelet. Ahol ugyanis a klímarégió különbözősége mellett a tenger felől érkező szelek az orografikus viszonyoknál fogva hegyekbe, s néhol nagyokba ütköznek bele, a csapadék nemcsak elég nagy, hanem néha túlságosan nagy is. Erre példák a Földközi-tenger mellékéről a következő helyek : A szíriai Berutban az évi csapadékátlag 894 mm Az olasz Triestben „ ,, „ 1058 ,, Az albán Valonában ,, ,, „ 1089 ,,