Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - I. Kenessey Béla: Az Alföld állítólagos kiszárítása, elszikesítése és öntözésének kérdése

25 Az olasz Genovában az évi csapadékátlag 1386 mm Szkutariban ,, ,, ,, 1516 ,, Fiumében „ ,, ,, 1677 ,, Cirkvenicében ,, „ ,, 4800 ,, Ezek mellett a helyek mellett bátran felemlíthető a francia Biarritz 1089 mm, a spanyol San-Sebastian 1218 mm, a portugál Oporto 1347 mm évi csapadékátlaggal. Hogy továbbá az orografikus viszonyoknak, illetve azok változásának milyen szerepe van, arra van igen jellemző magyar adat is. A Drávabalpart leszámításával a Dunántúl legcsapadékosabb vidéke a Zala völgye. Az ott uralkodó szelek az északnyugatiak. Ezeknek pedig útjukba esik a 610 négyzetkilométer kiterjedésű Balaton. Ha tehát igaz volna, miszerint a helyi párolgások a csapadékot ha nem is helyben, hanem a szelek irányában eső vidéken feltétlenül növelnék, akkor nem lehetne a Zala völgye csapadékosabb, mint a tőle keletre eső vidékek. Hiszen a Balatonból évenként átlagban mintegy másfélmilliárd köbméter víz párolog el és szaporítja kelet felé a levegő nedvességét. De lássuk a csapadékadatokat. A Zala völgyében az évi átlag 763, a helyi minimum 517, a helyi maximum 977 A Balaton nyugati vízgyűjtőjében a Zala kivételével ,, ,, ,, 677 ,, ,, ,, 453, ,, ,, ,, 866 A tó keleti vízgyűjtőjében „ ,, ,, 619, „ „ „ 438, „ „ „ 830 A Duna jobbpartján Ercsi és Sióagárd között ,, „ „ 585, „ „ ,, 414, „ ,, ,, 848 Ezekből az adatokból látható, hogy a Balaton nyugati oldalán lévő magasabb hegyek már elvonják a keletkezhető csapadék javát és mert a tavon át keletre, a Duna felé menve a vidék dombjai mindinkább ellaposodnak, a csapadéknövekedés helyett állandóan csökkenik, a Balatonból eredő pára ismeretlen helyen szaporítja a csapadékot. Ezekből most már világosan megérthető, hogy amint korábban mondottam, hiába volna az Alföld egyetlen tenger, az az ottani csapadékokat nem növelné meg. Ha pedig ez így van, akkor annál kevésbbé lehet arról beszélni, hogy a korábban kiömlött és hatalmas területeket víz alá borító, víz alatt tartó belvizek levezetése az Alföld csapadékát megcsökkenthette volna, vagy arra lehetne számítani, hogy az alföldi öntözések csak egy milliméterrel is megnövelnék az ottani csapadékokat. Hogy egyébként az öntözések milyen hatásúak a csapadéknövelésre, mivel nálunk a helyi adatokra való hivatkozás mindig bizalmatlansággal találkozik, felemlíthető két nagyon is jellemző idegen példa is. Az ibériai félsziget nyakában, a francia területeket határoló Pireneusoktól délre mintegy 100 km-re fekszik Spanyolország Arragonia tartományának fővárosa, Huesca. Távolsága a cantabriai és a Földközi-tengerektől körülbelül 200—200 km. Hozzátehető ehhez, hogy Huesca környéke egyike a mórok kora óta igenigen intenzíven öntözött vidékeknek. Ott az évi csapadékátlag mégis csak 492 mm, tehát 42 mm-rel kisebb, mint Szolnok és Csongrád között a Tisza-mentén.