Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
1. füzet - VI. Kenessey Béla: Az 1885 : XXIII. t.-c. 40. §-a alapján elrendelhető mederméretek
182 amiből Q = O'OOl . q . f . . 2. Ha az 1. képletben a zárjel előtt álló tényezővel a zárjelbe beszorzunk és az így keletkező kifejezés törtjének számlálóját és nevezőjét ah-val elosztjuk, az 1. képlet a vizsgált vízfolyásra a következő alakba megy át q = ГГГ + c 3a+bf a 2. képlet változatlan marad. Ebben a kifejezésben a vízfolyás egész természete benne van a csapadékkal és a lefolyási tényezővel együtt. Az értelmezésből nyilvánvalóan következik, hogy a képletben szereplő a, b és с tényezők csakis pozitív számok lehetnek. Mielőtt megfontolásainkban továbbhaladnánk, vizsgáljuk meg, vájjon a most felírt 3. képlet valóban megfelel-e a görbét jellemző, szükséges tulajdonságoknak? Ha az / érték a nulla felé közeledik, a 6./ szorzat az a tag mellett elenyésző csekély lesz és így a q határértéke q =T + e 4Ha viszont az / értéke lesz igen nagy, akkor az a érték lesz a b.f szorzat mellett elenyésző csekély és a határérték, amifelé q közeledik, q =~r.T + c 5lesz s ha / = oo, akkor q = c A képlettel kifejezett görbe tehát a szükséges tulajdonságokat mutatja. Itten ismét nyomatékosan ki kell emelni, hogy az így értelmezett görbe a maga egészében nem vonatkozhat olyan vízfolyásokra, amiknek hossz-szelvénye a Hoang-Hohoz hasonló, hanem csak olyanokra, amiknél az normálisnak mondható. Természetes, hogy amennyiben valamely vízfolyásnak csak egy része normális hossz-szelvényű, a görbének a viszonyok által megszabott darabja arra is érvényes lesz. Az ilyen változás még kisebb vízfolyásoknál is előfordul akkor, ha a geológiai és a domborzati viszonyok észrevehetően változnak. Az 1. képlet tényezőinek nagysága tekintetében általában tájékozatlanul állunk, mert rendszerint nem ismerjük a tényezők nagyságát befolyásoló a és h értékeket. Szerencsére azonban van olyan mód, aminek alkalmazása mellett sem a csapadék nagyságával, sem a lefolyási tényezővel nem kell törődnünk, s éppen így mellőzhetjük az a, b és с tényezők nagyságának kutatását is. A célravezető mód pedig a kezelés alá veendő vízfolyásnak az alábbiak szerint való tanulmányozása : Az bizonyára kétségtelen, hogy valamely vízfolyás tanulmányozása csak akkor vezet célhoz, ha annak hossz- és keresztszelvényei rendelkezésre állanak. Az is természetes, hogy az ezek beszerzése érdekében végzett felvételeknél nem elegendő, ha csupán a jókarbahelyezésnél végzendő földmunka lehetőleg megközelítő megállapítására tesszük a súlyt és ennek érdekében szabályos távolsá-
