Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - V. Papp Ferenc: Vízalatti sziklarobbantások a soroksári Duna-ágban

169 felelő mértékig. Az új helyzetben aztán pontosan az előbbi munka veszi kezdetét. A napi robbantási munka megkezdése előtt a robbantási munkahelyekről készen levő részletes felvétel alapján megállapítják az aznapi robbantáshoz nagyjában szükséges töltések mennyiségét és az ahhoz szükséges patronok számát. Az így közelítő pontossággal meghatározott töltéseket a tűzmester a fúrás megkezdése előtt a robbanó anyagraktárból kivételezi és a munkahelyen levő raktározó tutajon nagyság szerint elhelyezi. Majd a már kész aknalyukak mély12. ábra. Egy aknamező villanyos kapcsolási módja. ségének megfelelő hosszú és számú patronokat a köpenycsövön át egy töltővessző vezetése mellett a fúrólyukba lebocsátja. A patronoknak a fúrólyukba történt elhelyezése után a köpenycsövet eltávolítják, amidőn is az iszapos anyag a fúrólyuk még szabad részébe beomlik és ott fojtásként szerepel. Más lefojtást aztán annál kevésbbé sem kell alkalmazni, mert az akna feletti vízoszlop maga is jó fojtásként szerepel. Minden lyuksor töltésének befejezése után a vezetékek egymásutáni kapcsolását is elkészítik, amidőn is a villamosvezetékek végét a gumiizolálástól szabaddá teszik, a megfelelő végeket összekötik és a kötés helyén vízhatlan izolálással látják el, az így kapcsolt vezetékeket aztán a vízbe dobják. Amint az egyes aknák gyújtói, úgy az egyes sorok is sorban kapcsoltatnak össze, majd az utolsó két szál vezetéket