Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
1. füzet - VI. Havalda Endre: A Balaton párolgása
89 Az 1890-es években néhai Lóczy Lajos hírneves balatoni tudósunk kezdeményezésére a Balaton Kutató Bizottság megbízásából történtek már egy újabb műszerrel és pedig a Wild-féle párolgásmérővel is mérések a Balaton mentén. De ezen mérések adatai — mint már szintén említve volt — nyilvánoságra nem kerültek. A m. kir. Meteorológiai Intézet 1896-ban Siófokon állította fel rendszeres állomásként a Wild-féle ede'nyes párolgásmérő műszert. E műszer egyszerű levélmérleg-szerkezet, mely egy 18 cm átmérőjű vízzel telt réztálat tart egyensúlyban. A tálat addig töltjük meg vízzel, míg a mérleg mutatója egy tapasztalati uton beosztott skála 0 pontjára áll be. Ha a mutató állását egy bizonyos idő múlva — rendesen 24 óra múlva — leolvassuk, megkapjuk milliméterekben az elpárolgott vízréteg vastagságát. E párolgásmérő műszert az eső ellen védeni kell. nehogy az eső megnövelje az edényben levő vízmennyiséget s ezzel a párolgásmérés eredményét meghamisítsa. A műszernek viszont külső levegővel állandóan érintkeznie kell. Mindezt úgy oldották meg, hogy egy redőnyösoldalú faházikóba helyezték a műszert, amit a levegő és a szél szabadon átjárhat. A Meteorológiai Intézet 1922 óta Keszthelyen is ily Wild-féle műszerrel végzi a párolgásmérést. Ügy a keszthelyi, mint a siófoki adatok e műszereken meglehetős egyforma eredményeket adnak, miután mindkettőt belterületen, a város közepén helyezték el. 1927. év végén a Vízrajzi Intézetnek kedvezőbb ellátmányi helyzete következtében módjában volt a Balaton körüli szabad partszélen és pedig a balatonföldvári, boglári, fonyódi, révfülöpi és tihanyi állami kikötőállomásokon ily Wild-féle edényes műszert felállítani. E műszereken azóta végzett észlelések eredményei azt mutatják, hogy e szabad partszélen, tehát a napsütésnek és szélnek kitett területen, végzett észlelések nagyobb párolgást mutatnak, mint a régebbi belterületi műszerek adatai. Ez az eredmény is igazolja azt, hogy a párolgás elsősorban a hőmérséklettől és a szél hatásától függ. Ezeket az eredményeket az I. sz. táblázat adatai tüntetik fel : I. TÁBLÁZAT. . I havi párolgásmennyiségek összehasonlítása a Balaton leörüli öt partszéli állomás és a siófoki belterületi állomás között. Á 11 о m á s Év I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi átlag havi összeg (milliméterben) mm. S N < 0 0 Siófok belső (belterületi) állomás 1028 6'6 21-9 28-8 54-4 51-0 73-6 87-0 75-2 40-3 29-8 18-6 14 4 42 Balatonföldvár, Balatonboglár, Fonyód, Révfülöp és Tihany külső állomások havi párolgás-összegeinek átlaga 1928 9-3 21-0 284 64-1 65-1 103-4 135-7 100-5 6Ö-3 43-7 26-7 18-4 57 1-4 Siófok belső (belterületi) állomás 1929 10-3 6-8 320 43-6 Ö4-2 59-7 92-5 81-8 76-2 36-4 Balatonföldvár, Balatonboglár, Fonyód, Révfülöp és Tihany külső állomások havi párolgás-összegeinek átlaga 1929 8'2 8-2 27-2 51-5 78-8 81-2 108-6 94-7 84-3 57-0
