Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - IV. Kenessey Béla: Lefolyási tényezők és retenciók. Hidrológiai tanulmány

72 Ad 4. A vízvidék november—márciusi csapade'kainak összege a) az átlagokból 169'3 mm. Mert a téli csapadék általában csekély, a lefolyás tényezőjét itten is egynek vehetjük fel és így ™ 0-1693.1000,000 0 * = 10

0° 30.86,40

0 ^Sll/sec/km

2 b) ha pedig az említett hónapok maximális csapadékaiból, 470"8 milliméterbőt indulunk ki, miután a szélső értékeknek 5 hónapon való összetalálkozása szinte kizárt véletlen, a számítást az összeg harmadára ejthetjük meg, s ekkor 0-4708 1000,000 „, ., , 60'51/sec/km

2 Ad 5. Ha az előző pontban említett csapadékot márciusban, a fagymentes napok alatt, kívánjuk levezetni, ahhoz ismerni kell a fagymentes napok számát. Ez az adat nem állván rendelkezésemre, abból a feltevésből indulok ki, hogy azok száma 20, tehát az előbb kiszámított csapadékok 30 és 20 arányával, 1'5-el szorzandók. Eszerint az eredmény az a) esetben q=97'961 /sec/ km

2 a b) esetben q=90'25 „ Ad 6. Ha a legnagyobb havi téli csapadék felének 30 nap alatt való levezetésével számítunk, mivel a legcsapadékosabb téli hónap a november, 128'9 mm maximummal, s mert ekkor a II. táblázat szerint a lefolyás tényezője egynek vehető, —-T-S—< A most kapott eredmény a többiekhez képest csekély. Ad 7. Korhely József táblázata szerint az esés figyelembevétele mellett, de a terület tényezője nélkül q = 561/sec/ km

2 Ad 8. Amint az előzményekből látható, már eddig is felhasználtam tanulmányom eredményeit. Mégis vegyünk két példát: a) ha a kora tavaszi legnagyobb csapadékból, az áprilisi 123 milliméteresből, indulunk ki, s a II. táblázat nyomán feltesszük, hogy ekkor, a hóolvadásra való tekintettel, a maximális csapadék kétszerese is lefolyhatik a havi 30 nap alatt, a levezetendő vízmennyiség 2.0-123.1000,000 . ,, , g = 1000 3Q860

0 =94-91 /sec/ km

2 b) ha pedig a májusi maximumból indulunk ki, s akkor a lefolyás tényezőjét az ad 3. példa szerint l-nek vesszük, akkor a most említett helyen kiszámított lefolyás ц=62-34 Usec! km

2 Korrigáljuk most már a megkapott adatokat az esés és a csapadékterület tényezőjével. Hogy ezt kifogástalanul megtehessük, ismerni kellene az irányadónak vett Bika átlagos esését. Sajnos, erre nem áll adat rendelkezésemre és így feltevésre vagyok utalva. Felteszem, hogy az említett patak átlagos esése J=0'012, amelyik felvétellel, azt hiszem, nem hibázom nagyot. Ami pedig a terület tényezőjét illeti, minthogy az érte-