Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - I. Kenessey Béla: A balatonföldvári Kvassay-emlék

4 Az emléket kaáli Nagy Dezső miniszteri tanácsos, a Balatoni Kikötők m. kii-, felügyelőségének vezetője tervezte és építette, a tőle megszokott azzal az egyéni ízléssel, ami minden balatoni építményét jellemzi. Maga a mü a kikötő várócsarnoka és a Klubház közti parkban felállított, a Balatonra néző pergolas pad, két szárnyán nagy virágedényekkel, amikben az idény alatt állandóan rövidszárú muskátlik fognak virágozni. A tulajdonképeni emlék — amint az e cikk elején álló fény képreprodukción is látható — a pad közepén van. Legfelül a családi címer, alatta a tölgyfalevél és búzakalászokból álló koszorúövezte képmás, ez alatt pedig a névtábla. Valamennyi bronzból. Az emlék lábában van a betonba különleges eljárással bemélyítve Dr. Lampérth Gézának következő szép epigrammja: „ŐSI CSALÁD SARJA VOLT; LETT ÚJ KORSZAKNAK A HŐSE. S ÚJ FÉNNYEL RAGYOGÁ BE Ö A RÉGI NEVET. ŐSEI FEGYVERREL VÉDTÉK A SZENT HONI FÖLDET, Ő TUDOMÁNYÁVAL SZÁLLT CSATASÍKRA AZÉRT. NAGY FOLYAMOT, KIS VADVIZEKET ZABOLÁZVA, SERÉNYEN SOK MEDDŐ FÖLDBŐL ALKOTA DÚS TELEVÉNYT. HÜ FIA A HONNAK, LELKES HÍVE A BALATONNAK, EMLÉKÉT HÁLÁNK LENGJE ÖRÖKRE KÖRÜL!" A szép emlékművet a Balatoni Szövetség az 1929 szeptember elsején tartott igazoló választmányi ülés után a nagy ember nővérének, Kvassay Mártának és fiának, Dr. Kvassay Lászlónak résztvétele mellett díszes, nagy ünneplő tömeg jelenlétében avatták fel. A felavatok ünnepélyes menetben vonultak a hatalmas nemzeti lobogóval fedett emlékhez, ahol a siófokiak háláját tolmácsoló polgári dalkör himnusza után Dr. óván Ferenc szövetségi ügyvezető alelnök, felsőházi tag, röviden vázolta az ünnepség jelentőségét és felkérte kaáli Nagy Dezsőt az avatóbeszéd megtartására. A megboldogultnak volt balatoni munkatársa a következő beszéddel tett eleget a felhívásnak : „Tekintetes Igazgató választmány, mélyen tisztelt Ünneplő közönség ! Hálásan köszönöm Elnök úr Őméltóságának kitüntető szíves felhívását. Kvassay Jenő emléképítményének felavatási ünnepségén érdemleges emlékbeszédet nem tarthatok, mert az ő 40 éves eredménydús munkásságának felsorolására nem áll kellő idő rendelkezésre, de másrészt az ő kimagasló nagyságát nálam sokkal hívatottabbak már több helyen méltatták. A magyar szabadságharc befejezése után, mikor az aradi Golgotáról szétáradó sötét gyász borította hazánkat, 1850 július 5-én született Kvassay Jenő s mikor a fegyelmet megbontó hazugságok áradata — 1918. év őszén — szétverte hős katonáink sorát s ennek következtében a tekintélyek szétrombolásának szelleme orgiáit ülte, 1919 június hó 6-án, hunyta le örök álomra szemét. Nemzeti gyász idejében született és nemzeti gyász idejében költözött boldogabb hazába. Élete a fáradhatatlan, eredménydús munka és szorgalom. Már mint ifjú mérnököt küldi ki a magyar kormány külföldi tanulmányútra, honnan visszatérve, megszervezi a magyar kultunnérnökséget, hogy szerelmét, a magyar