Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - I. Kenessey Béla: A balatonföldvári Kvassay-emlék

5 földet megmentse a vadvizek és árvizek kártételeitől s a vizeket a mezőgazdasági többtermelés szolgálatába terelje. Mint hadvezér, a tudás fáklyájával vezeti mérnökeit, kikkel sok millió hold magyar földet hódít meg a mezőgazdaság céljára. Megalkotja a vízjogi törvényt, kisürgeti a Vaskapu szabályozását, melynek kivitelénél is tevékeny részt vesz. Nagy tudással és erélyes kézzel nyúl bele a vízierök kihasználásába, a magyar folyók hajózhatóvá tételébe. Minden törekvése, hogy a magyar föld Kánaán és az ezen végigvonuld magyar Duna virágzó nemzetközi hajóút legyen. Fáradhatatlan munkásságára vall, hogy mintegy 30 kötet önálló müve és szaklapokban sokszáz értekezése jelent meg német, francia és angol nyelven is, melyek nagy tudását az összes müveit nemzetek között ma is hirdetik. Nagy szeretettel foglalkozott a Balatonnal, ő terelte a magyar kormány figyelmét a Balatonra. Erélyesen dolgozott a mi szép kis magyar tengerünk kultúrájáért. Munkásságának eredménye a földmivelésügyi kormánynak az az elhatározása, hogy a balatoni kikötőket állami kezelésbe veszi és fokozatosan kiépíti : О indította meg a balatonmenti mocsarak lecsapolását, a fürdők vízvezetéki és csatornázási munkálatait. Kezdeményezője volt a balatonvidéki villamosműveknek. Mindenkor tevékeny részt vett a Balatoni Szövetség munkájában, melynek elismeréséül a Szövetség őt már 1911-ben tiszteleti tagjává választotta. Nagy emberek sajátja, hogy dicsőségüket az utókor képezi naggyá s midőn a Balatoni Szövetség elhatározta, hogy Kvassay Jenőnek, a nagy magyar vízimérnöknek emlékét építményben is megörökíti, a magyar vízimérnökök is hálás köszönettel hajtják meg zászlóikat a Szövetség előtt. A Balatoni Szövetség engem bízott meg, hogy nagy mesterünknek emlékét felépítsem, melyet a Szövetség nevében ezennel átadok hivatásának. Az építmény betonból és vasbetonból készült. Az alapozáshoz szükséges kőanyagot a Balaton-klub ajándékozta. Az arcképmást Sződy Szilárd szobrásztanár készítette s az építménybe lelket lehelt Lampérh Gézának gyönyörű epigrammja. Talán szokatlannak látszik, hogy egy kiváló magyar mérnök emlékmüvére annak családi címerét is alkalmaztam, de ezt a gondolatot Bernát Istvánnak az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben 1921. évi január hó 23-án megtartott gyönyörű emlékbeszéde következő részéből merítettem : „A szerény megjelenésű, sőt megjelenésében sokszor cinizmusig egyszerű férfiút, a munka emberét, a szemeink előtt összedőlt Magyarország egyik legtevékenyebb és törekvéseiben ideális alakját óhajtom bemutatni az OMGE közgyűlésén egybegyűlteknek kvassói és brogyáni Kvassay Jenőben. Tetteit és sikereit méltányolva, példát akarok állítani úgy a mai, valamint a megszületendő nemzedéknek. Nem hiúságból és nem üres fényelgés parancsára említem családjának büszke nemesi élőnevét, hanem azért, mert az igazságot keresve, súlyt helyezek az atavizmusra és igaznak tartom azt, hogy a halottak sokszor nagyobb hatással vannak reánk, mint az élők és azok az elődök, kiknek vére ereinkben foly, nemzedékek múltján is irányt szabva törekvéseinknek és életünk munkájának, eldöntik sorsunkat A Balatoni Szövetség nevében, további megőrzés céljából átadom ez építményt Balatonföldvár Gyógyfürdő R. T. igazgatóságának. (Lehull a lepel.) Legyen ez az emlék a magyar föld szeretetének oltára, melyen állandóan ápolja a Fürdő R. T. a Balaton iránti szeretet virágait.