Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei

49 Mindezek ellenére, amint az esők járása ismét normális lett, az élet is hama­rosan újból fellendült. Az elérhető sikerek újraéledő lehetőségei nem hagyták nyugodni a vállalkozókedvű jenki-farmert. Az ő lelki berendezkedése olyan, hogy megkívánja és nem is tudja nélkülözni a folytonos izgalmakat. Szereti és élvezi is a kockázat esélyeit, főleg, amikor a tüneményes sikerek lehetőségei mégis csak ott kísértenek a végtelen vetések napsugaras levegőjében. A préri-farmer fővágya és álma mindig csak az volt, hogy minél nagyobb területen, minél gyorsabban, lehetőleg sok búzát termeszthessen. Ha ez a számítása véletlenül jól bevágott, aratáskor egyszerre nagyon tekintélyes összegek kerültek bankszámlájára, minden izgalma és nyugtalansága bőségesen meg volt fizetve. Tehát inkább játékos, mint vérbeli gazda, akit jóformán egyedül csak a pénzbeli eredmények érdekelnek, de a gazdálkodásnak többi ügyei csak mellékesen foglal­koztatnak. A préri-farmer azzal igazán csak keveset törődik, hogy a földjének termő­ereje az erőltetett hajsza mellett kimerülhet. Ha ez megtörténik, egyszerűen ott­hagyjn földjét és más vidékre költözik át. Kanadában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, nagyoa sok ki nem élt szűz préri-föld várja még az ilyféle vállalkozószellemű bányász­farmer megjelenését. A mezőségi gazda komoly munkája az esztendő egy-két hónapjára esik. Ezalatt szünetnélkül jár, kel, izgul, autózik, rendelkezik, kényelmetlenül él és esstleg nélkülöz is, de megfeszíti minden erejét és idegét, hogy a talaj előkészítésével és a vetéssel minél nagyobb területen idejében elkészülhessen. Azután aratásig a felhők figyelésén kívül már nincs is semmi más dolga. Amint a termését betakarította és az aratás jól bevágott, egyszerre nagyot fordul sorsa. Beáll a bőség ideje. Elkezd költekezni. Utazik, élvez, szórakozik. Amit jó­pénzen meg lehet venni, azt nem sajnálja sem magától, sem családjától. A családja különben is állandóan városban él, ahol a legelőkelőbb népség soraiba számítódik. Az amerikai préri-farmer, a nyugati tájak nagy állattenyésztői­vel együtt a gazda világ arisztokratája és mint ilyen amerikaszerte nagy tekintély­nek örvend. Ezzel szemben egész más az élet a nyugati tájaknak azokon a vidékein, ahol nyáron nem esik és számbajövő esők csak a tavasz folyamán járnak. Itt az ugar­művelés adja meg a gabonatermelés főalapját. Ilyen helyeken a szántható földeknek évenként csak a fele van bevetve, a másik felét pedig mint ugart kezelik. Ezt ott Campbell-féle művelési módnak hívják, aminek rendszeres szabály­szerű kivitele már nagyon sok gonddal és dologgal terheli meg a gazdát. Az a körül­mény pedig, hogy az így művelt földeknek évenként mindig csak a fele hoz termést, feltétlenül megköveteli a tekintélyesen nagy területen való berendezkedést. A dry-farmer bizony már nem lakhatik a városban, neki az év legnagyobb részében a birtokán van dolga, ha azt akarja, hogy ott az ugarföldek mindig meg­felelően rendben is legyenek. Minden jó eredményt előrelátó gondos munkával kell előkészíteni és megszol­gálni. Bár mindezekkel a bizonytalanságok jó részét ki lehet kapcsolni a gazda életéből, a dolog és a költség igen jelentékeny marad. Az amerikai gazda, aki a drv-farming alkalmazása mellett a búzatermeléssel 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom