Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei

12 Ez a néhány számadat magában is fényesen illusztrálja a nílusmenti modern öntözések nagy értékét és óriási közgazdasági jelentőségét. * * * Az asszuáni duzzasztómű létesülésével egy érdekes ügy függ szorosan össze, ami kezdettől fogva élénken foglalkoztatta a világ sajtóját és közvéleményét. Ez a Philae melletti pompás műemlékek ügye. A nagy gát elkészültével ez a hely teljesen a víz alá került és ettől fogva ízis gyönyörű templomának alapjait, lépcsőit és oszlopsorait ellepték a mesterséges tó zöld hullámai. Az értékes ókori emlékek megmentésére már a gát tervezésénél gondoltak, de az elárasztást nem lehetett elkerülni. Az első kivitelnél még csak oly magasra emelték a gátat, hogy a Fhilaenél a víz csak az év egy bizonyos szakában érje el az építményeket, így aztán az érdekes műemlékek az érdeklődők számára időnként mégis megközelíthetők maradtak. Amikor a Nilus gátjai lassankint már megmutatták rendkívüli nagy gazdasági értéküket, Egyiptom kormánya többé nem habozott és az asszuani vízmű duzzasztóképességét előbb 5 méterrel, legutóbb pedig 7 méterrel emelte. A gát többi méreteit is megfelelően megerősítették. Ilyenmódon a gyűjhető öntözővíz mennyisége jelentékenyen megsokszorozódott, a sivatagból újra hatalmas területek kerültek művelés alá. De most már Philae pompás műemlékei egészen a víz alá kerülnek és a végpusztulásnak néznek eléje. Bizonyos, hogy azok mellett a nagy gazdasági előnyök mellett, amikkel az öntözővíz felgyüjtése jár, az érzelmi és a művészeti momentumok a háttérbe szorulnak. Ügy látszik, hogy Egyiptom kormánya nem akarja a műemlékek áthelyezésével járó nagy költsége к ?t magára vállalni, inkább talán arra számít, hogy a világ sajnálkozó műbarátai egyszerre csak megmozdulnak, összefognak és anyagilag is hozzájárulnak, hogy Ízis szép templomának sudár oszlopsorai megmeneküljenek a végleges rombadóléstő]. $ # f Ami a mai Egyiptomban az idegen utazónak először is az a sokféle fajú és származású ember tűnik fel, akikkel lépten-nyomon találkozik. Alexandriában. Kairóban, az ntcán, a szállodai személyzet között és az üzletekben görög, örmény, szíriai, arab. meg még sok felismerhetetlen, kevert embertípus forgolódik körülötte és igyekszik jóinelulatához, bizalmához és pénzéhez minél előbb hozzájutni, Ez a népség nem valóeli egyiptomi. Igazában nagyon is távol áll tőle. Egyiptom mai népe. a földművelők milliója, az ősi egyszerűségben és primitív igénytelenségben kint él a Nílus völgyének művelt területein. A Közép- és Alsó-Nílus nagy öntözött rónáit és a Delta kiterjedt lapálvát ma már mindenütt üde zöld táblákra osztják fel az öntözőcsatornák ezüstszalagjai. Közben a táj csekélyke emelkedésén sudártörzsű pálmák alatt apró sárkunyhók csoportjai látszanak. A házak között gyapotbálakkal megrakott tevék várakoznak. Fent a magas kékségben galambcsapat kering. A Nílus eleitáján mindenütt ilyenféle környezetben találjuk meg a mai egyiptomi embert, a régi egyiptominak ősidők