Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei
10 A történelmi idők folyamán, amikor politikai bonyodalmak és háborúk zavarták meg a nílusi földművelő életét és az árterek áldott területei hosszú időre gondozás nélkül maradtak, a népesség elszegényedett, megritkult, vagy végleg el is vándorolt a tájról, ami azután lassankint kietlen, kopár pusztasággá alakult át. A műöntözések mindenütt csak békés, munkás, alkotó időkben, szorgalmas és értelmes népek kezében tudtak fellendülni és a világ jólétét és gazdagságát megteremtem. A Nílus völgyének újabbrendszerű öntözésénél a nagvobbszabású fellendülés a gyapotcserje és a cukornád megtelepítésével indult meg. Alig száz éve annak, hogy Mehemed Ali, a hires egyiptomi alkirály bevitette a gyapotnövényt a Nílus völgyébe, ami ott hamarosan meghonosodott és nagyértékű, igen jövedelmező terménynek bizonyult. A gyapotcserje és a cukornád az egész év folyamán állandó, bő öntözést kíván. Ezeket az ültetvényeket nem elég csak úgy, mint a búza földjét, csupán árvíz idején öntözni. Olyan berendezésekre volt tehát szükség, amelyek mellett az egész év folyamán egyenletesen lehet az ültetvényeket vízzel ellátni. Eleinte mély csatornákat vágtak bele a folyó partjába és azokon vezették el az alacsonyszintű vizet a gyapot-táblákra. A csatornákból aztán különféle egyszerű szerkezetekkel emelték fel és vitték rá a földekre a vizet. Ma már aratáskor a rendes téli vetemények, a búza, az árpa, bab és a borsófélék betakarítása után nem áll meg a nílusvölgyi földművelő munkája, hanem az egészéves termények öntözése és gondozása tölti ki az év hátralévő részét. Az újonnan létesült műöntözések nemcsak a nagyobb, új földterületek bekapcsolását engedték meg, hanem azokon két kiadós évi termés betakarítását is lehetővé tették. Mindezeknek az lett a végeredménye, hogy a legutóbbi időkben a földek értéke és a földbérletek egyszerre meglepően felszökkentek, a népesség megszaporodott és Egyiptom öntözött tájain mindenütt a virágzó anyagi jólét és a gazdasági sikerek látható jelei állandósultak. A Nílus völgyében ma 12 millió acre öntözött területen folyik termelés. A főterményekből a következő számadatok adják meg az évi termelés nagyságát : Búza 10 millió q Rizs 3 millió q Tengeri 20 ,, ,, Cukornád 1 ,, „ Gyapot 3 1/« » >> A Nílus szeszélyes vízjárásának teljes megfékezése, az árvizek fölöslegének egész évre való elosztása, aztán annak kellő időben az öntözésre való felhasználása tették lehetővé a nagy anyagi sikereket, a meglepő fellendülést és egész Egyiptom gazdasági újjászületését. II. Amíg Egyiptom főleg csak gabonát termelt, a folyómenti területeknek a Nílus árvizével való elárasztása egy-egy esztendőre mindig biztosította a bőséges termést. A földművelő nép főtörekvése az volt, hogy az árvizet minél szélesebb terii-
