Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
1. füzet - VII. Kisebb közlemények
103 Legújabban dr. Л oth Johann königsbergi tanár, a „Dir, Technik in der Landwirtschaft" című folyóirat 1929. évi novemberi számában egyszerű számítási eljárást közöl, ami, szerinte, teljesen kielégítő eredményeket ad. Nevezett abból indulva ki, hogy a lesülyesztett talajvíz szintje két-két csővonal közt, egyenletes talajnál, tiszta fél-ellipszis, másoknál pedig megközelíti azt, és hogy annak magasságát úgy kell megszabni, hogy az, a drain rövididejű működése után szántóknál Г>0, réteknél pedig 4 С centiméterrel haladja meg a vonalak szintjét és pedig lehetőleg rövid ideig. Ha a talaj iszapolható részének százalékát И'-vel, az alagcsövezés mélységét / vei, a csőtávolt pedig 77-vel jelöljük, akkor szántókra E " ^ • 425 rétekre E — ^ ' E képlet valószínű alakja tehát legelőkre Hogy a különbözőképen megadott adatokra példát idézzek, állapítsuk meg egy olyan talajra a csőtávolságot Г25 m vonalmélység mellett, amiben 50% iszapolható rész van és egy olyanra, ami csak 10° о iszapolható részt tartalmaz. Az eredmények a következők: Dr. Roth szerint szántókra . . 50% iszap mellett 12'7 m, 10% iszap mellett 63'8 m Dr. Roth szerint rétebre . . . 50% » я 14-5 Я 10% я -, 72-3 „ Dr. Roth szerint legelőkre . . 50% Я я 13-6 Я 10% 99 , 68-0 „ Kopecky szerint 50% Я 99 9-4 я 10% Я 1 п.п Л 1'/ „ Canz szerint 50%, я я 11-3 я 10% Я , 20-4 „ Gebhardt szerint hosszdrainnól 50 Ve я я 12-0 я 10% Я „ 24-0 „ Gebhardt szerint keresztdrainnél 50 V» n 99 150 я 10% Я . 30 0 „ Sziléziai adatok hosszdrainnél . 50% я я 12-0 99 10% Я „ 24-0 „ Sziléziai adatok keresztdrainnél 50% я я 14-4 99 10% Я „ 28"8 „ Az eredményül kapott adatok meglehetősen szerteágazók. Valószínű azonban, ha az 50% iszaptartalomnál Kopecky szerint a durvább iszapot is figyelembe vennénk, az eredmény a hozzá legközelebb álló Canz-félét megközelítené. A Dr. Roth-féle képletek magas iszaptartalomnál a többiek által adottakhoz közeleső eredményeket adnak, de ha az iszaptartalom a példában vett mértékig leszáll, a kapott távolságok már túlnagyoknak látszanak. Azonban 30% iszaptartalomig olyan eredményeket ad, amiket aligha lehet ellenvetéssel illetni. A képlet felállítása mindenesetre érdekes kísérletként tekinthető. Kenessey Béla. IV. Az altalajvizek. „ Beiträge гиг Qrundwasserhuudc" cím alatt 1927-ben egy rendkívül érdekes mű jelent meg Werner Kochn tollából. Nagyon messze vezetne, ha a kiváló munkát részleteiben is ismertetném, azért beérem a tartalom lehető rövidre szabott vázolásával. A négy részre oszló munka első része az altalajvíz-kutatás feladatának és az eljárások mérlegelésével foglalkozva, mindenekelőtt ismerteti a porosz vízjogi törvényből folyó azokat az eseteket, amikben az altalaj vízszínének változása folytán vitás kérdések állhatnak elő. Majd röviden tárgyalja az altalaj víz állásának a növényvilág életében való fontosságát, vázolja a korábbi porosz tanulmányokat és ismerteti a tanulmányozás
