Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
1. füzet - VII. Kisebb közlemények
104 rendszerét. A továbbiakban kiemelve, hogy bár a talajvizek törvényeinek ismerete a hegyvidéken is fontos, fontossága a sík vidéken fokozott. A tudományos kutatás érdekében felállítja alapegyenleteit, ezekkel kapcsolatban ismerteti a tanulmányozás eszközeit és módjait. A második rész az őszi, különösen pedig az októberi altalajvízállás változásokkal foglalkozik, ami szerinte módot ad arra, hogy az évek során beállott változásokról képet lehessen nyerni. Hosszú éveken át szerzett adatok alapján rajzban összeállítja az egyes állomások évi csapadékait és az októberi vízállásokat. Ezekkel kapcsolatban rámutat arra, hogy a nagyobb csapadékok után a magas őszi talajvízállások néha igen nagy időbeli eltéréssel jelennek meg. A harmadik részben a havi csapadékokat és altalajvízállásokat tevén vizsgálattárgyává, képleteit tovább kifejti és kutatja a levegő páratartalmának, helyesen a telítési deficitnek a vízállásokkal való összefüggését. A negyedik rész tárgya az északnémetországi altalajvízszínek évi változásának vizsgálata, amivel kapcsolatban megállapítja, hogy az altalaj vizek tekintetében is kétféle típus, t. i. atlanti és vegyes típus különböztethető meg, mint a klíma függvénye. Tárgyalja, mennyire függ össze a vízállás a talajjal, ismerteti, hogy bár a legmagasabb állások sok helyen az év elején, máshol már csak április—májusban lépnek fel, de pl. az Odera vidékén, Sartownál, csak júliusban jelennek meg. Megállapítja, hogy az altalajvizek magas állása és a felszíni áradások közt általában bizonyos időbeli eltolódás van. E fejezet végén rámutat arra, hogy az altalaj vízszínek változásának menete és a mezőgazdaság érdekei nem haladnak egymással párhuzamosan, s hogy a völgyekben levő magas altalaj vízállások elősegítik azok elöntését és emellett erőteljes talaj lehűléseket okoznak. Hozzáteszi mindezekhez, hogy mikor a vízerőműveknek legnagyobb szükségük volna az altalajvízből való táplálásra, azok éppen akkor húzódnak le a mélybe. A bár több évtizedes adathalmazra támaszkodó tanulmány szerint még igen hosszú idő munkájára lesz evégből szükség, hogy a felmerülő kérdések kielégítően tisztázhatók legyenek. E rövidre fogott és csak általános ismertetés után valóban irigyléssel kell néznünk ottani kartársainkat, akik olyan dolgokkal is hivatalból foglalkoznak, amire nálunk, a mi szegénységünk mellett, nem is gondolhatunk. Ottan a tanulmányok révén az embernek olyan viszonyokba való beleszólást óhajtanak biztosítani, amiket eddig a közfelfogás az emberi akarattól teljesen függetlennek ós meg nem változtathatónak ismert. Kenessey Béla.