Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
88 tebb felkarolása mind olyan feladatok, melyek az öntözőcsatornák létesítését indokolják. Felemlítem a silány alföldi legelők és rétek öntözésének szükségét, ahol kb. 500,000 kat. hold szikes talaj 17 0 többnyire csak legeltetéssel értékesíthető. A mezőgazdasági ipar fejlesztése szintén az öntözőcsatornák építése mellett szól. Az öntözés segít a gazdálkodás egyoldalúságának megszüntetésével a nyomasztó munkásviszonyokon, enyhíti a nyári munkatorlódást követő téli teljes munkahiányt. Mindezen közgazdasági és szociális kihatások az öntözés nyomában járnak. Az öntözések hazájának nevezett, csapadékban gazdagabb Felső-Olaszország öntözése kiváló hasznot biztosít. Ebből következtetés vonható a mi öntözőberendezésünk várható hasznára. Pontos mérések alapján kitűnt, hogy' folyóink legalacsonyabb vízállása mellett is összesen mintegy 420,000—1,000,000 kat. hold válnék öntözhetővé a következő felosztás mellett: 17 7 Latorca 24,000 kat. hold Sajó és Hernád .... 25,000 „ „ Tisza 100,000 „ Sebes-, Feketekőrös . . . 15,000 „ „ Fekete-, Fehérkőrös . . . 10,000 „ Fehérkőrös 6,000 „ „ Maros 300,000 „ Duna 200—500,000 „ Összesen: 980,000 kat. hold. Ha meggondoljuk, hogy ilyen nagy terület intenzív művelésével mekkora jövedelem-szaporulat áll elő, tisztában lehetünk a magyar Alföld öntözésében rejlő kiaknázatlan kincsekkel. A természetnyujtotta előfeltételeken kívül azonban más tényezőkkel is számolnunk kell. Tudvalevő, hogy az öntözéssel kapcsolatban a talajból elvont nagyobb tápanyagmennyiséget fokozottabb trágyázással kell pótolni. Ezért mondja Bernát István, hogy „Magyarországon az öntözések kérdése elsősorban a kellő mennyiségű trágyán múlik, a trágya beszerzése pedig attól függ, hogy az általa előállított több termés miként értékesült. 17 8 Ma a permetező öntözés korában más a helyzet. A vizet vascsöveken vezetjük a helyszínre, tehát útközben az elszivárgás, illetőleg vízveszteség minimális. A permetező vizet pontosan adagolja, csurgalékvíz nincsen. Az előbbi öntözőmódokkal szemben cca kétharmadnyi öntözővíz-megtakarítást jelent. A fő különbség ezeknek a jellemző sajátságoknak következményeképen abban áll, hogy a permetező öntözés nem lúgozza ki a talaj tápsóit, mert csak annyi öntözővizet bocsátunk a növényzetre, amennyi szükséges. Ezt az állítást bizo17 6 A legújabb mérések 1,300.000 kat. holdnak találták a magyar szikesek terjedelmét. 17 7 Magyar béketárgyalások. Jelentés II. köt. Bpest, 1921. Az adat túlzottnak látszik. Szerk. 17 8 Bernát István: Magyarország mezőgazdasága. (Lásd Lóczy L.: A magyar szent korona országainak leírása.)
