Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
89 nyitja az is, hogy megfelelően esős években többtrágyázás nélkül rekordterméseink vannak. Dr. Krüger megállapítása szerint 17 9 normális tárgyázásnál a főtápanyagok kihasználása a következő: Nitrogén öntözetlen 29%, öntözött 94%. Káli öntözetlen 14%, öntözött 48%. Foszfor öntözetlen 7%, öntözött 24%. Ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar gazda is az átlagviszonyoknak megfelelően trágyáz, az öntözés elsősorban a táplálóanyagok jobb kihasználását biztosítja, ami egymagában is termésfokozó. Az öntözés és forgalom szempontjából fontos szerepet tulajdonítanak a tervezett Duna—Tisza csatornák. Építése régen kisért, de még nem jutott a megvalósulás stádiumába. Legfőbb akadálya a pénzhiány volt. Forgalomgyiijtő területe az 1907-ben történt számítások szerint kb. 50,000 négyzet km. Az építési költség 50 millió koronában irányoztatott elő. Ma a helyzetünk sokkal súlyosabb, mikor a csaknem 283,000 négyzetkm. területű Magyarország 93,000 négyzetkm.-re zsugorodott össze. A csatorna forgalma szempontjából most az előbbi területnek (50,000 négyzetkm.) cca. Vs-a (18,000 négyzetkm.) jöhet számításba. Megépítése — forgalmi tekintetből — eszerint nem is annyira Magyarországnak, mint inkább a környező elszakított hegyes vidéknek az érdeke, hogy nyersterményeinek szállítására víziutat kapjon. A csatorna prosperitását biztosító minimális forgalom létesítése az elszakított területek kormányaitól függ. Ilyen körülmények között a közös megegyezéssel és költséggel építendő csatornát nem Magyarország, hanem egy Nemzetközi Bizottság teremtheti meg, mely az építési tőkét, valamint a részesedés arányát pontosan megállapítja. 4. Magyarország vizierői. Hazai energiatermelésünk nem tartott lépést a kiegyezés után minden téren tapasztalható kibontakozással. Vizierőink kihasználása nagy tőkebefektetést kívánt, ami nem állott rendelkezésünkre. Az ipari energiák 5/o részét 1910 ben még gőzgépek szolgáltatták. A magyar ipar nem kényszerült a vizierők kihasználására, mert nagymennyiségű szénszükségletét —• Németország és Ausztriával való kapcsolat útján -— könnyen beszerezhette. Energia termelésünk 1910-ben a következőképen alakult: szénnel fűtött gépekben . 448,000 lóerő, vizierőgépekben . . . 49,000 „ robbanó motorokban . . 41,000 „ összesen: 538,000 lóerő. 17 9 E. Krüger: Die Feldbergnung in technischer und wirtschaftlicher Beziehung. Monatsblätter des Berliner Bezirksvereines deutscher Ingenieure, 1921. No. 8.
