Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
41 A tárgyalások során oly erős ellentétek mutatkoztak a központi szervezetet támogató konzervativek és a vidéki osztályok autonómiáját védő ellenzékiek között, hogy Széchenyi jónak látta a végrehajtó szervezet kérdésének megoldását egy előkészítő bizottság kiküldése után a második nagygyűlésre halasztani. A Tiszavölgyi Társulat nevezetes alakuló gyűlésén tehát az érdekelt birtokosok szerződése szerint kötelezték magukat a költségek haszonarány szerint való viselésére. Addig is azonban, míg a haszonarány megállapítható lesz, a birtokosok minden hold ártér után 4 év alatt egy forintot (évenkint 25 kr-t) tartoztak kifizetni. A társulatok saját erejükre támaszkodva határozták el az ármentesítést állami felügyelet alatt. Vásárhelyi itt is bemutatta szabályozási tervezetét, amit a nagygyűlés elfogadott. Meghagyták a választmánynak, hogy az ügyeket akként vezesse, „hogy még ez évben az ásó és kapa forogjon a tisza mentén." 11 7 Széchenyi folytatja a szabályozási költségek előteremtésére irányuló tevékenységét. 1846 február 18-án bámulatos emlékiratot intéz a királyhoz. 11 8 Időközben a megalakult ármentesítő társulatok, 11 9 nemkülönben a felrázott közvélemény, élénken foglalkozott a szabályozás keresztülvitelének bírálgatásával. Sokan támogatták Beszédes József terveit, mások Lám Jakab ungvári mérnök elveit vallották magukénak. A hívatlan prókátorok vitatkozásától befolyásolt közvélemény mindinkább kételkedéssel fogadta Vásárhelyi Pál tervét. A nézeteltérések kiinduló pontja volt a Beszédes tervei szerint egyesektől sürgetett, másoktól pedig ellenzett kerecseny—komorói átvágás. A Felvidéken báró Vécsey vezetésével nagy párt támogatta Lám Jakab ú. n. „vízelosztó", mások szerint „elvezető" 12 0 tervezetét. 1846-ban nyomtatásban is megjelent rövid munkájában 12 1 fejti ki nézeteit. Szerinte a Tiszaszabályozás helyes alapja az volna, hogyha a Szamos és Kraszna vizét Szatmár, illetőleg Nagykároly mellett csatornában a Sárréten át vezetnék a Berettyón és Kőrösön keresztül Csongrádnál a Tiszába. 12 2 Hasonlóképpen javasolja a Fekete és Fehér Kőrös vizének Szeged felé vezető csatornában való elvezetését. így a Tisza vízszínének 9—10 lábnyi alászállását várja. Miután egyességre nem volt kilátás, jónak látták külföldi szakértővel felülvizsgáltatni Vásárhelyi, Beszédes és a kevésbbé számbajövő Lám Jakab terveit, hogy a közvélemény megnyugodjék. Még 1845 őszén a Wodianer érdekeltség meghívására itt járt Feynje A. F. holland mérnök, aki bejárta a szabályozásra váró vidékeket. Különösen Beszédes József csatornaterveit vette vizsgálat alá. Később Francesconi jeles olasz mérnök, cs. és kir. építészeti udvari tanácsos vizsgálta felül Vásárhelyi tervezetét és azt teljes mértékben helyesnek találta. Francesconi véleménye azonban nem tudta megnyugtatni az elégedetlenkedő közvéleményt. Elsőrendű európai szakértő hozzászólását követelték. 11 7 Kovács Lajos: i. m. I. k., 23. old. 1, 8 Lipthai) Sándor: i. m. Függelékében. 11 9 1846 február l-ig összesen 15 ármentesítő társulat alakult. L. M.: Tiszaszabályozás. Pesti Hirlap, 1846; 617. sz. 12 0 Lipthai1 Sándor: i. m. 90. old. 12 1 Lám Jakab: Néhány szó a Tisza-szabályozás érdekében. Ungvár, 1846. 12 2 Lám Jakab: i. m. 26. old. és a hozzá mellékelt térképen.
