Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

42 Foglalkozzunk most egy kicsit részletesebben Vásárhelyi Pál előleges javaslatának létrejöttével, mert keletkezésének körülményei világítják és mutat­ják meg azt a maga valóságában. Vásárhelyi tervezetét ugyanis a vitatkozások folyamán eredetiségéből egészen kivetkőztették és téves megvilágításban tüntet­ték fel. Vásárhelyi Pál szabályozási tervezete, melyet röviden előleges javaslat­nak nevezünk, nem öleli fel az egész Tisza szabályozását. Javaslata csak a felső szakaszra vonatkozik, Tiiszafiiredtől Tiszaújlakig, a főbb irányelvek leszögezé­sével. Bizonyos az, hogy a Tiszaszabályozásra vonatkozó műszaki tekintetben számbajövő első komoly javaslat Vásárhelyi Páltól ered. Annak dacára, hogy tervei csak a Tisza egy részére vonatkoznak, kifejezett elvei az egész Tiszára alkal­mazhatók. Nem adott a végrehajtás mikéntjére vonatkozóan részletes műszaki adatokkal kidolgozott tervet, hanem a szabályozás alapelvéül az átvágások és töltések rendszerét állította fel. Az előleges javaslat, okmányok tanúsága szerint, 5—6 nap alatt készült el. A javaslat elkészítését elrendelő nádori rendeletet 1845 június 1-ről, a javaslatot pedig június 8-ról keltezték 12 3 Maiina Gyula tehát igen helyesen azt mondja, hogy a hevenyében elkészített Vásárhelyi-féle terve­zetet helytelen dolog Paleocapa terveivel szembe állítani. Mikor az érdekeltek megoszló véleménye következtében még mindig foly­tatták a heves vitatkozásokat, József Nádor és Széchenyi az akkori legnevesebb szaktekintélyt, Paleocapa Péter velencei főigazgatót kérte fel bírálatra. Érdemes megemlítenünk azt, hogy Paleocapa később Olaszország közlekedési minisztere lett és annak dacára, hogy 8 évi folytonos munka után megvakult, hazájában minden fontosabb közlekedési kérdés az ő döntő véleményétől függött. Paleocapa később részletes helyszíni tanulmány után készítette el az egész Tisza szabályozására vonatkozó tervezetét. Maiina Gyula így ír Paleocapa be­hívásáról: ..Az egész Tisza szabályozását felölelő első javaslat tehát Paleocapa Péter velencei műszaki igazgatótól származik, akit az előbb említett értekezlet­ből kifolyólag 12 4 eredetileg azért hívták be, mert a kerecseny—komorói átvágást illetőleg Beszédes és az építési igazgatóság (helyesebben Vásárhelyi) között nézet­eltérés merült fel, s Zemplén vármegye kérte, hogy Beszédes tervét külföldi szakértő bírálja felül. Paleocapának azután Széchenyi István gróf, az Országos Közlekedési Bizottság elnöke, a Vásárhelyi-féle előleges javaslatot is kiadta s őt az egész Tiszaszabályozást illetőleg véleményadásra fölkérte." 12 5 Paleocapa a Tiszavölgyi Társulat központi választmányának tagjai kísére­tében 1846 nyarán utazta be a Tiszavölgyet. Hosszú helyszíni tanulmány után olasz, magyar és német nyelven nyomtatásban megjelent munkájában 12 6 rész­letesen fejtette ki nézeteit. Fősúlyt a kiöntések korlátozására tette. A vízlefo­lyási viszonyokat kevésbbé karolta fel, amit viszont Vásárhelyi hangsúlyozott, inkább a töltésezéssel szemben. Paleocapa szószerint azt mondja, hogy „az alsó vonalak megszemlélése mindinkább megerősített azon véleményben, hogy a Tiszarendezés főalapjának az illő távolságban lévő folytonos töltésezésnek kell 12 3 Maiina Gyula: A Tisza szabályozásáról. Bpest, 1890. 37. old. 12 1 1845 június 12. 12 5 Maiina Gyula: i. m. 37. old. 12 6 Paleocapa Péter: Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről. Pest, 1840.

Next

/
Oldalképek
Tartalom