Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - III. Németh Endre: Vízállások és vízmennyiségek összefüggése

50 ha még (U — l

s)-et röviden í-vel, (ti— t

s)-et rç-val jelöljük, úgy f

i = lY-,i tehát >i

s — IY

2 — 2%},Y + >

;

a Ha a látszólagos hibáknak ezt az alakját használjuk a frfj — minimum feltétel felírásánál, úgy a következő egyszerű alakot kapjuk [fi

2/ = Y

2 [ix] — 2 [$ii]Y-\- [t\r\] = minimum A minimum feltétele, hogy [d't] _ 2Y[t'c] _ 2 ß,,J = О dY legyen, ahonnét у=Ш i

4> Ezzel már is megkaptuk az Y értékét, ezt a 13) egyenletbe helyettesítve kapjuk X értéket X = t$ ls Y — ts Is ^"Cj Az egész számítás igen egyszerűen elvégezhető, ha készítünk az alábbi fejezettel egy beosztást: Sorszám l t 5 — ti ls >1= ti — ts 5-ч ? ? Sorszám l t + — + — + _ ? ? Az l és t rovatokat kitöltjük az összetartozó mérési eredményekkel. Ennek a két rovatnak összegezése adja [h] és [tiJ-t ezeket osztjuk mérési értékpárok számával n-el és ezzel megkapjuk l

s ós í

8-et, amelyeknek ismeretével már kitölthetjük a £ és /; rovatokat. А és | | értékeket logaritmus-léccel is számíthatjuk. Ezeknek a rovatoknak az előjelek figyelembevételével végzett összegezése adja a és /"££/ összegeket, melyeket a 14) és 15) egyenletbe helyettesítve már célhoz is értünk. Ez az eljárás teljesen pontos kiegyenlítő eljárás abban az esetben, ha a T és L mérési eredmények között lineáris összefüggés áll fenn. Térjünk azonban vissza a Q

i = X+Yh

i + Zhi

2 16) képletre. Ha az X pontos értékét ismernénk, úgy a következőképen járhatnánk el: A (16) egyenletből h : Az X értékének ismerete mellett az egyenlet baloldalán mindent ismerünk, helyette tehát JQi jelet írva nyilvánvaló, hogy JQi é sa lu mennyiségek között lineáris össze-