Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
2. füzet - III. Németh Endre: Vízállások és vízmennyiségek összefüggése
51 függés áll fenn, tehát a még ismeretlen Y és Z együtthatók az előbbi egyszerű táblázatos eljárással számítjuk, azzal a különbséggel, hogy a táblázatba még egy rovatot kell beiktatni J Qi mennyiségek számára és természetesen 1ц helyett zl Qi, ta helyett JQ s, li és l s helyett lu és h s mennyiségekkel kell számolnunk. Igaz ugyan, hogy még ha az X együttható pontos értékét ismernénk is, akkor sem lenne az eljárásunk szabatos kiegyenlítés a Qi és h-% mennyiségek között, mert hiszen nem a (Qi, 1ц) hanem a (J Qu lu) értékpárokra végeznénk a kiegyenlítést (grafikus értelmezésben a görbe ordinátái helyett a görbe húrjainak iránytangenseit egyenlítjük ki), azonban közelítő eljárásnak még akkor is jól felhasználható, ha az X együttható pontos értéke helyett jó közelítő értéket használunk fel. Ilyen közelítő értéket pedig aránylag könnyen beszerezhetünk, ha meggondoljuk az X együttható hidraulikai jelentését. Helyettesítsünk ugyanis a 16) egyenletbe A; = 0—t, akkor Qi = X lesz. Az X tehát nem egyéb, mint a vízmérce 0 leolvasásához tartozó víztömeg. Ha vízmérce 0 leolvasásához tartozó víztömegre nem lenne kielégítő adatmik, akkor is tudunk segíteni magunkon, ha legalább valamilyen másik vízálláshoz — lehetőleg kulminációs vízálláshoz — tartozó víztömeg értékét különösen nagy megbízhatósággal ismerjük. Legyen egy ilyen vízállásnál leolvasható mérceállás li 0, a hozzátartozó tömeg Qo, akkor természetesen Qo = X+Yho + Zho* amit a (16) egyenletből levonva Qi — Qo = Y (h - ho) + Z (hi* - ho a) tehát QpQfL = Y+z( h._ ho ) hi —ho A közelítő eljárás tehát ebben az esetben is alkalmazható, csak JQi értéke ez esetben ~—y—- lesz, hi helyett pedig (In -f- h„)-t kell használnunk. ht —ho Az eljárás kétségtelenül nem szabatos kiegyenlítés, de rendkívül egyszerű és így könnyen ismételhető. Már pedig az olyan heterogén befolyásokat tartalmazó megfigyeléseknél, mint a víztömegmérési adatok, pontos kiegyenlítési eljárás esetén is majdnem mindig meg kell ismételni a kiegyenlítést, mert ha matematikai szempontból kifogástalan kiegyenlítést végezünk is, a hidraulikai hasznavehetőség szempontjából még sokat kell csiszolni a kiegyenlítés által nyert képleten, amelyet első alakjában csak nyers képletnek nevezhetünk. Lássuk még a Q = a(m 0 + h) b helyesebben Q=zx(nto + h)« függvény esetét. Ebben az eredeti alakjában miután az összefüggés x és у között nem lineáris, a kiegyenlítést elvégezni nem tudjuk. Ha azonban az egyenletet logaritmikus alakban írjuk fel, azaz log Q = log x-\-y log (то + h) 17) 4*
