Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
2. füzet - II. Böhm Woldemár: A hídépítés hidraulikai kérdései
28 A kissé kényelmetlen elméleti képletek helyett igen jól alkalmazható a = 0'16 — — 0'80 beépítettségi határok között Jlehbock empirikus képlete, mely a híd előtti to vízmélységet V% to = t + h = (0-54 + « -f ï9a B)(^ J^ ' értékben adja. Még egyszerűbb, de csupán durva közelítéssel érvényes ezen esetre a f V 2 h = 5'6 ak — 5'6 duzzasztási képlet, melynek pontossága 1 20 °/o • F 2g A pillérek alakja. A karlsruhei kísérleteknél a normálpillér mellett néhány alapalakra vonatkozólag, — melyek közül egy párat a 12. ábra mutat be, — igen gondos kísérletekkel állapították meg a duzzasztás nagyságát, illetőleg az alakértékeket. Majd az alsó és felső pillérvég, valamint a törzshossz duzzasztó hatásának összehasonlítására ezeknek számos kombinációját állították elő, melyekből néhány jellegzetes alakot a 13. ábrán látunk. A kísérletekkel sikerült a pillérvégek határalakértékét külön-külön is megállapítani és így azoknak hatását összehasonlítani. A 12. és 13. ábrán feltüntetett határalakértékek az alábbi megállapításokat igazolják. Olyan pillérek, melyek egymástól csak a felső fej kialakításában különböztek, megmutatták, hogy minél hegyesebb a fej, vagyis minél inkább hasítja a pillér a vizet, annál kisebb az oldalhengerek keletkezésének lehetősége, s annál kisebb a duzzasztás. A félköríves pillérfő duzzasztása a derékszögű négyszögalakú által okozottnak csak 37°/ о-a volt, a csúcsívesé ír —2d') csak 28"/o-a. Ez utóbbiaknál oldalhengerek már egyáltalán nem jelentkeztek. Egyforma fejű, de alul különböző végződésű pillérekkel végzett kísérletekből arra lehetett következtetni, hogy az alsó pillérvégződés alakja is lényegesen befolyásolja a duzzasztást. Bár a pillérek mögötti forgók fellépése ki nem küszö13. ábra. À karlsruhei kísérletsorozatok néhány pilléralakja és határalakértékeik a különböző alakú pillérvégek és törzshossz duzzasztó hatásának megállapítására. (A négyszögekbe írt számok és a hármas vastag vonalak azt is feltüntetik, hogy hogyan oszlik meg a duzzasztó hatás a pillérfő és a vég között.)
