Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - IV. Kisebb közlemények
114 H = a bukógát koronájának mélysége, vagy csatornában való továbbfolyásnál a csatornafenék mélysége az energiasík alatt m-ben, h t —a zsilipnyílás magassága m-ben, b — a gátkorona, vagy zsilipnyílás szélessége m-ben, akkor mindenekelőtt a j£ jj bulcásolckal foglalkozva, különbséget kell tenni aszerint, amint li vagy Jf> Addig, amíg h<Z az általánosan érvényes új képlet ö Q — цЪ (H—h) 1AJgíi 1) Ebben egyelőre az átfolyási tényező ft — TO értékkel tehető be. Abban az esetben, ha /г>— 3 ' az addig áramlással átfolyó víz lövellővé lesz, tehát a vízfolyás szerint lejebb levő viszonyok fölfelé nem hatnak ki. Ekkor határesethez érünk, amin alól áramlás, fölötte H pedig lovelies van. Ha tehát az alsó vízszint h — ——ra sülyesztjük, ez fölfelé nem ö gyakorolhat befolyást. Ugyanez az eset marad fenn akkor is, ha h — H. Ha tehát /£>~5~> akkor még szabad átbulcás esetében is ö amiben egyelőre az átfolyási tényező ugyancsak ц = ТО értékkel vehető fel. Amint a szerző megjegyzi, az 1. és 2. képletek függetlenek az alsó víz alatti fenéknek a gátkorona alatti mélységtől, tehát akkor is érvényben maradnak, ha az alsó rész feneke valamely bukógát koronájának magasságában fekszik, amikor az eset nem más, mint valamely csatornába való átfolyás esete. Abban az esetben, ha az átfolyás zsilipnyíláson át történik, mindaddig, amíg h<^h 0, Q = f'bht У 2gh 3) amiben egyelőre и = 0'90—0'95. Ha viszont h^>h 0, Q = fibht \A2gho amiben egyelőre ц — 0'95. Utóbbi esetben szintén közömbös, hogy az alsó víz részben ellepi-e a nyílást, vagy nem. Szerző elméletét a bukógátakra vonatkozóan a berlini műegyetem vízépítési laboratóriumában vizsgálat tárgyává tévén, azt találta, hogy egyrészt a régi képletek a vízmennyiségre mind túlnagy értékeket adnak, másrészt pedig az átfolyási tényezőnek az egységgel való felvétele esetében a ténylegesen átbukó víz valamivel nagyobb annál, amit új képletei eredményül adnak. A tényezőnek gyakorlatban való értéke tehát nagyobb az egységnél. Ezt az eiterest egyelőre eje -toros hatással magyarázza és megjegyzi, hogy a tényezők pontos megállapítása érdekében újabb kísérleteket fog végezni. Ennek megtörténtéig a fentebb megadott tényező értékekkel való számítást ajánlja. Kene'sey Б 2. Vízeraelkedések, vízugrások. Dr. Bundschuh a „Der Bauingenieur" 1928. évi 27. számában tovább folytatja elméleti és laboratóriumi vizsgálatainak közlését, s a vízemelkedésekkel foglalkozik.
