Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - IV. Kisebb közlemények

115 Vízemelkedés közismerten akkor áll elő, ha a lövellővízü meder lefelé hirtelenül bővül, a lövelés áramliísba megy át, amikor is az emelkedés a legtöbbször csekély magasságú, vagy zsilip alatti kifolyásoknál, amikor is az alsó vízszín többé-kevésbé lesülyed, s esak később emelkedik. Ha a sülyedés olyan mértékű, liogy a nyílás alsó éle szabaddá válik, az emelkedés ugrásszerű lesz. Megfigyelései szerint az emelkedésnek az energiatétel alapján való korábbi számítási módja a tényleges viszonyokkal egyező eredményeket nem ad, s újabb elmélet szerint a jelenséget a reakcióerőkkel kell megfejteni. Ezt alkalmazza és az alkalmazás helyességét igazolja is. Két esetet vizsgál meg, ú. m. a mederbővülés és a zsilipen való átfolyás esetét. Alkalmazzuk a következő megjelöléseket: h x — az alsó víz magassága az alsó fenék fölött az emelkedés beállta után m-ben, h = a felső víz magassága az alsó fenék fölött, vagy annak a pontnak a magas­sága m-ben, ahol a lövellő vízsugár még fedetlen s nincsen fölötte henger, Q= a hozzáfolyás nrYsec., v = a hozzáfolyás sebessége m/sec., b = az alsó csatornarész szélessége m-ben. Ekkor vizsgálatai szerint érvényes a következő képlet: A h x meghatározása után a vízemelkedés magasságát a (h x — h) érték adja meg. A képlet áll a víz-ugrás esetére is, amikor a szabad, fedetlen, lövellő sugár áramlásba megy át, legyen a változás akár igen nagy bővülés, vagy zsilipalakú kifolyás eredménye. Utóbbi esetben /t a közvetlenül a zsilipnyílás előtt keletkező víz mélysége. Alkalmazzuk a következő megjelöléseket: h y — az energiasík magassága közvetlenül a nyílás alatti vízszín fölött m-ben, h x = az alsó vízszín mélysége az emelkedés után m-ben, ho — a nyílás felső élének mélysége az energiasík alatt m-ben, /j — az alsó víz magassága ugrás nélküli keletkezésnél, vagy összehúzódott sugár­nál a sugár vastagsága m-ben, Jl — a zsilipnyílás utáni fenék mélysége az energiasík alatt m-ben, F = a zsilipnyílás területe m 2-ben, h = merőleges oldalfalú csatornában a zsilip utáni fenék szélessége m-ben, I. MEDERBÖVÜLÉS E<ETE. 1) II. ZS1L1PNYILÁS0N ÁT VALÓ KIFOLYÁS ESETE. akkor a következő egyenlet áll: h 2 y+ 2nhy -f- (II 2 — h g) = o aminek megfejtése: h y — n I Уn a -\-Ъ? — H 2 2 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom